Amikor rátaláltam Piet Oudolf kerttervezőre és munkáira, tudtam, hogy megtaláltam azt, amit én keresek. Valami nagyon természetesre vágytam, ami egy kicsit vad, de harmonikus.

A harmóniát meghatározó tényezők közül a legfontosabbak: a színek, a struktúrák és a formák a kertben.

Ahhoz, hogy kertünk szép összhatást keltsen, több tényező együttállása szükséges. Ezek megtalálása vagy Isten adta tehetségünk vagy utánajárunk a szabályoknak, megtanuljuk, mire figyeljünk.

A színekről egy korábbi cikkemben találhatsz leírást, érdemes elolvasnod, ha érdekel, hogy miért szép színösszeállítású egy kert, mitől érezzük kellemesnek?

A formák és a struktúrák szerepe a kerttervezésben igen nagy, legyen szó egy teraszról, egy teljes épületről, egy kerti útról, egy sövényről vagy akár egyetlen növényről.

Ebben a cikkben a növények virágformájával fogok foglalkozni (a következőben pedig a növények struktúráival, szerkezeteivel), és előre figyelmeztetek mindenkit, hogyha elolvassátok ezt az anyagot, sose fogtok már többet úgy nézni a virágokra, ahogy eddig tettétek. 🙂

Ha vállalod a fenti kockázatot, akkor vágjunk bele!

Piet Oudolf a növényeket 5 csoportba sorolja a virágok formája alapján.

1. Torony alakú virágok

Ide tartoznak azok a növények, melyeknek virágzata felfelé törekvő, keskeny és hosszú, akárcsak egy torony.

Ilyenek például bizonyos veronikafélék (Veronicastrum) , a zsályák (Salvia), a poloskavészek (Actaea), keserűfüvek (Persicaria) , izsópfüvek (Agastache), csillagfürtök (Lupinus), gyűszűvirágok (Digitalis).

2. Ernyős virágok

Azok a növények tartoznak ide, melyeknek a virágja olyan, mint egy kinyitott esernyő vagy egy megfordított tál. Az ernyős virágok kedves, kerek, íves formái különböznek az előző csoportétól, azonban egy összeültetésben kiegyensúlyozzák az égig nyújtózkodó, torony alakúak egyenes vonalú megjelenését.

Ennek a csoportnak a virágai közt vannak csodálatosan komplex felépítésűek is, olyan mintha apró, kisebb virágokból állnának össze. Az ernyős virágú növények gyengéd, lágy vonalakat visznek a kertbe, ráadásul igen nagy szerepet játszanak a vadvilágban. Természetes hatású kertekből éppen ezért nem hiányozhatnak. 🙂

Pl: kapor (Foeniculum vulgare), sédkender (Eutrochium), égő szerelem (Lychnis chalcedonica), cickafark (Achillea), pompás varjúháj (Sedum hylotelephium), bugás lángvirág (Phlox paniculata)

3. Tollas virágúak

Úgy tudnám legkönnyebben megfogalmazni ennek a csoportnak a jellemző virágformáját, hogy valahol a tornyos és az ernyős virágúak között van félúton. A virágok formája hosszúkás, de oldalirányú kiterjedése nagyobb. Szőrös vagy tollas hatásuk miatt nagyon kellemesen lágyítják az erősebb, markánsabb megjelenésű növényeket. Legjobban tömegben ültetve mutatnak.

Pl: tollas gyöngyvessző (Filipendula rubra), borkóró (Thalictrum aquilegiifolium), aranyeső (Solidago), koreai tollfű (Calamagrostis brachytricha), tűzeső (Heuchera)

4. Gombok és gömbök

Ebbe a csoportba tartoznak azok a növények, melyek virágai gömb formájúak vagy lapított gömbök, esetenként a száron egymás után sorakozó gömbök. Ezek a típusú virágok élesen kitűnnek a környezetükből, magukra vonják a figyelmet határozott körvonalaikkal.

Pl: szamárkenyér (Echinops), iringó (Eryngium), macskahere (Phlomis), vöröshere (Trifolium rubens), méhbalzsam (Monarda), völgycsillag (Astrantia), varfű (Knautia), ördögszem (Scabiosa), díszhagyma (Allium)

5. Százszorszép alakú virágok

Ide tartoznak azok a növények, melyeknek virága a százszorszéphez hasonlóan néz ki, azaz van egy közepük, mely körül szirmok helyezkednek el. Pontosan úgy néznek ki, mint a gyerekrajzokon a nap, egy kör és belőle sugárirányban kiinduló vonalak, éppen ezért a napra és a hőségre emlékeztetnek minket. Legtöbbször a közepük és szirmuk eltérő színű, és a szirmok elhullatásával bizony “gombokká és gömbökké” alakulnak át.

Pl: kasvirág (Echinacea), napfényvirág (Helenium), őszirózsa (Symphiotrichum, Aster), örménygyökér (Inula), kúpvirág (Rudbeckia), csészekóró (Silphium perfoliatum)

A formák kapcsolata

Oudolf rokon formának tekinti a következő párokat:

• tornyos – tollas
• százszorszép – gömb

Harmonizáló formapárok:

• tornyos – ernyős vagy tollas – ernyős
• százszorszép – ernyős vagy gömb – ernyős

Kontrasztos formapárok:

• tornyos – gömb vagy tornyos – százszorszép
• tollas – gömb vagy tollas – százszorszép

Kissé bonyolultnak tűnhet a fenti felsorolás, ezért készítettem egy ábrát.
Valójában az a lényeg, hogy az egy alcsoportba tartozók rokonformák, a szomszédos alcsoportok egymással harmonizáló formák és a két szélső csoport egymással párosítva kontrasztot képez.

Így végiggondolva, a kulcsszerep az ernyős virágzatúaknak jut, kapocs a hosszúkás, függőleges formák és a gombok, gömbök között.

Színek és formák kapcsolata

Ha formákat és színeket együttesen vizsgáljuk, akkor egy kontrasztos formaválasztást (pl: tollas és gömb) harmonizáló színekkel tudunk kellemesen összelágyítani.

Ugyanez igaz fordított állásban is, hogy ha van egy kontrasztos színválasztásunk (lila, sárga), akkor harmonizáló formájú virágfejekkel dolgozzunk (ernyős, tollas), hogy a szemnek jóleső hatást érjünk el.

Dönthetünk úgy is, hogy sem a színekben, sem a formákban nem választunk kontrasztosat. A lenti képen nagyon szűk színskálán mozgunk, és az ernyős és százszorszép formájúakat vegyítjük.

Nem tudtam, és kettő ok miatt nem is akartam kitakarni a kép jobb felén benyúló, lila zsályát. Az egyik az az, hogy milyen klasszul kiemelik egymást a színek, a rózsaszín és a lila, másrészt azért, hogy lássuk, hogy a túlzottan harmonizáló formapárok kívánják a függőleges hatású növényeket, a zsályát és a füveket.

Végül utoljára hagytam azt a lehetőséget, hogy kontrasztos színeket vegyítünk, kontrasztos formákkal.

Ez nagyon rizikós tud lenni, fennáll a veszély, hogy túl kontrasztos lesz a kertünk, hiányozhat belőle az összhang. Gondos növényválasztással azonban ez is működhet. Mindenki döntse el, hogy tetszik-e neki a lenti kép vagy sem.

Hozok még egy képet. Itt már kicsit jobb a helyzet szerintem, mert a kaliforniai mák narancs szirmai ernyős formát hoznak be az összeállításba a citromsárga, apró, gombszerű virágok mellett. Ugye mennyit számít a forma!

Remélem, sikerült újat mutatnom, és mostantól mindenki a formákat és színeket figyelve tervezi a virágos kertet vagy annak átültetését! 🙂

Ebben témában ajánlom még a Struktúrák a kertben cikkem.

Borítókép a cikkhez: https://www.flickr.com/photos/16155010@N04/6978709322/in/pool-908446@N21/

Oszd meg, ha tetszett!

Likeold a Kerti kalauz facebook oldalát!
Ha szeretnél virágokról, kerttel kapcsolatos témákról beszélgetni másokkal, csatlakozz a Kerti kalauz zárt facebook csoportjához!
Tedd fel a kérdésed, segítünk, ha tudunk! 🙂
Az is szuper, ha megosztod a saját tapasztalatod, és segítesz vele másoknak!

Kapcsolódó cikkek