Struktúrák a kertben – Piet Oudolf módszer

A növényeket felépítésük, szerkezetük alapján is osztályozhatjuk, hiszen egy évelő növény megjelenésében a színek, virágformák mellett hatalmas szerepe van a vázszerkezetnek is. A struktúrák a kertben nagyon érdekes téma, remélem, el fog gondolkodtatni benneteket is, még ha most nem is, de a kertben sétálva talán felidéződnek majd az itt olvasottak.

Előzetes olvasnivalóként ajánlom:
Színek a kertben
Formák a kertben

Piet Oudolf módszerét mutatom be nektek (továbbra is), akinek igen nagy tisztelője vagyok, és szeretném megismertetni minél több emberrel munkáit, módszereit. 🙂

Kezdjünk bele! Nézzük meg, hogy milyen szerkezetűek a növényeink!

Egy olyan kategóriát hozok elsőként, amit nem akartam a virágformákhoz sorolni, mert tulajdonképpen a növények teljes megjelenését jellemzi, nemcsak a virágát. Kicsit kakukktojás emiatt, de mindenképpen fontos megemlíteni az “átlátszó” szerkezetű növényeket, melyekkel egy kis sejtelmességet csempészhetünk a kertünkbe.

Fátyol- vagy függönyszerű növények

Nem minden növénynek van markáns megjelenése, vannak kecses, szinte átlátszó szerkezetű növények, melyek ágai, levelei vagy virágai laza hálót alkotnak, ezért könnyedén átlátunk rajtuk. Olyan érzetünk van, mintha ott se lennének, de mégis jelen vannak, és megfűszerezik a látványt légies jelenlétükkel, eközben belátást engednek a mögöttük elhelyezkedő növényekhez.

Függönyös hatásúak lehetnek például a nagyon keskeny, torony alakú virágokkal rendelkező növények, főleg nagyobb csoportba ültetve, vagy akár az ernyős virágúak között a magas száron növők.

Ide sorolhatunk néhány fűfélét is, melyek légies szerkezetűek: Stipa gigantea, Molinia caerulea ‘Transparent’, Miscanthus sinensis ‘Graziella’ stb.

Átlátszó hatásúak még: borkóró (Thalictrum delavayi), vérfű (Sanguisorba officinalis), kapor (Foeniculum vulgare ‘Bronze Giant’), Ernyős verbéna (Verbena bonariensis)

Ez az átlátszó hatás azonban túlzásba is vihető, ilyenkor túl sok figyelem terelődik el a eredeti dizájnról, és szétesik a ültetési koncepció. Úgy kell alkalmaznunk ezeket a növényeket, hogy csak egy kis varázslatot, sejtelmességet vigyenek a teljes képe légies szerkezetükkel, ne szétzilálják azt.


A következő csoportosítás ugyancsak a szerkezettel kapcsolatos, melynél két részre osztjuk a növényeket karakterük alapján. Pontosabb lenne inkább azt mondani, hogy ez a két csoport a két véglet.
Az egyik csoport a markáns megjelenésű, karakteres növények, a másik csoport a kitöltő növények.

Karakteres növények

Karakteres szerkezettel rendelkező növények jelenléte meghatározó, domináns. Pl hasonlítsuk össze a gyűszűvirág egy vadon növő változatát egy gólyaorral.

A magasan kiemelkedő, lándzsa formájú gyűszűvirág földből kiálló, határozott megjelenése azonnal elkapja a tekintetet, és dominálja az ültetést, míg a párnát alkotó, alacsony gólyaorr jelentéktelen marad, kitölti a helyet.

Általánosságban elmondható, hogy a torony alakú virágok és az ernyős virágúak közt több a karakteres növény, mint a százszorszép vagy gomb formájúak közt.
Persze akadnak kivételek, mint a szamárkenyér (Echinops), mely sötétzöld, mélyen szeldelt leveleivel és kerek, kék gömb virágával igencsak meghatározó személyiség.

A magas füvek is erős karakterrel rendelkeznek.

Árnyékos területeken kevés karakteres növény él meg, így ott bevonhatunk bokrokat, vagy a fák törzsét is, mint karakteres elem.

Struktúrák a kertben
Szamárkenyér

Vigyázzunk, ha túl sok karakteres növényt ültetünk egy ágyásba, túl erős, akár darabos, nem túl harmonikus hatást kelthetnek!

Kitöltő növények

Az elnevezésben benne van a funkció. A kitöltő növények kellemes tömeget alkotnak, körbevesznek más növényeket.
Szupererejük abban rejlik, hogy nem vonják magukra közvetlenül a figyelmet, hanem kiemelik a karakteres növények különlegességét. Nagyon jól alkalmazhatók ágyások szélein.

Van köztük olyan, ami azért értékes, mert:

  • gyorsan nő
  • szép a virága
  • szép a levele

Mindenképpen meg kell említeni a kitöltő növényeknél az alacsonyabb, lágyabb megjelenésű füveket is. Bizonyos szempontból azok is idetartoznak, hiszen a füvek is összekötik a növényeket.

Még véletlenül se gondoljuk azt, hogy a kitöltő növények nem olyan fontosak. Sőt.

Hogyan érhetünk el harmóniát a karakteres és a kitöltő növények között?

Piet Oudolf aranyszabálya
A kitöltő és a karakteres növények harmonikus aránya 3:1.

Ahogy fentebb már említettem, ez a két csoport két végpontja a besorolásnak, így nagyon sok növény kerül az átmeneti zónába. Oudolf példaként említi a keserűfüvet (Persicaria amplexicaulis), mely e két véglet közt helyezkedik el.

Széles levelei és felálló virágai igen feltűnőek, jól körvonalazódik a térbeli kiterjedése. Azonban a szerkezete nem túl erős, egy kisebb bokor méretét is eléri, mégis úgy néz ki, mint egy megkelt tészta a kelesztőtálban. Tehát a karakteres megjelenésű levelek és virágok egy nagy masszába tömörülnek, így lesz félúton a két csoport között.

Ráadásul az, hogy mi karakteres és mi nem az relatív. Mindig attól függ, hogy a környezet milyen. Egy alacsony füvek közt megjelenő gólyaorr lehet akár fókuszpont is, bár kétségtelenül nem olyan kiemelkedő látvány, mint egy kasvirág, ami csinos árvalányhajak közt kikukucskál.

Hogyan válasszunk karakteres növényt?

A karakteres növények szerkezete általában sokáig, még virágzás után is megmarad. Vegyük elő újra a szamárkenyeret példának. Szinte a teljes évben meglehetősen látványosan néz ki. Először sötétzöld levelei, majd a kék vagy fehér, gömb alakú virágok, majd ősszel és télen a levelek nélküli száron csücsülő, barna virágfejek.

Amikor karakteres évelőt választunk egy ültetésbe, nagyon fontos szempont:

  • az évszakokon átívelő, megbízható jelenlét
  • télállóság
  • kártevők és betegségek elleni ellenállóképesség

Például: vörös sédkender (Eupatorium purpureum), tollas gyöngyvessző (Filipendula rubra), virginiai veronika (Veronicastrum virginicum), angelika (Angelica gigas), kínai virágosnád (Miscanthus sinensis), poloskavész (Actaea), ökörfarkkóró (Verbascum)

Hogyan válasszunk kitöltő növényt?

A kitöltő növények szerepe igen nagy, mivel ők alakítják egységgé a beültetést, melyben fel-fel tűnnek a karakteres növények, mint fókuszpontok.

A legjobb kitöltő növény megbízható és gyors növekedésű (de nem invazív), és sokáig megtartja a formáját. Ezek a növények talajtakaró funkciót is ellátnak, ami bizony kulcsfontosságú a fenntarthatóság szempontjából is.

A kiválasztás előtt jó, ha ismerjük a növény növekedési ütemét, méreteit, és hogy hajlamos-e kiszorítani másokat.

A korai virágzású kitöltő növények, pl a gólyaorr, gyömbérgyökér, macskamenta, csillagmeténg már elkezdik az show-t a virágzásukkal, míg a karakteres növények csak felkészülőben vannak, hogy folytassák.
Nagyon klassz, közepesen magas, később virágzó, kitöltő növények: a piros sarkantyúvirág, a macskahere, a ligeti zsálya, sásliliom és a pompás varjúháj is.

Tudom, hogy ez a leírás most nem olyan egzakt, mint a formákról vagy a színekről szóló cikkek, de itt már kezdünk belecsúszni a megfoghatatlan jellemzőkbe.

Piet Oudolf struktúrákkal kapcsolatos leírása számomra nem adott pontos útmutatást, inkább csak érzeteket hagyott bennem. Ha az ember elkezdi megfigyelni a kertben a növények szerkezetét, előbb-utóbb elkezdi érezni, hogy miről is van szó.

Hozok pár képet nektek, amit nézegessetek, és elemezzétek, mit láttok! 🙂

Jó időtöltést! 🙂

Ui: A növények levelei is nagyban hozzájárulnak kertünk összképéhez, ez lesz a következő téma. 😉

Likeold a Kerti kalauz facebook oldalát!
Ha szeretnél virágokról, kerttel kapcsolatos témákról beszélgetni másokkal, csatlakozz a Kerti kalauz zárt facebook csoportjához!
Tedd fel a kérdésed, segítünk, ha tudunk! 🙂
Az is szuper, ha megosztod a saját tapasztalatod, és segítesz vele másoknak!

Kapcsolódó cikkek