Azt gondolná az átlag kertészkedő, hogy minden fű nagyjából egyforma.
A füvek nagyon sokfélék, több, mint 10.000 faj tartozik közéjük (Poaceae), ezért érdemes tisztában lenni néhány, a füvekkel kapcsolatos, alapvető dologgal.
Ahhoz jól válasszatok füveket a kertjeitekbe és megértsétek, hogy melyik fű milyen környezetben szeret lenni, jobban meg kell ismernetek őket.
Mi számít fűnek a tudomány szerint?
A füvek az egyszikűek osztályába tartoznak.
Ez azt jelenti, hogy a magból egyetlen levéllel hajt ki csírázáskor. Jellemzően a levél erezetének mintáját egymással párhuzamosan futó erek alkotják. Az egyszikűek virágai rendszerint 3 vagy 3-mal osztható részből állnak, és szárukban a vízszállító erek kötegben futnak.
A kétszikűeknél a mag két sziklevéllel csírázik, a virágok 4 vagy 5 részből vagy annak többszöröséből állnak, leveleiken fő- és mellékerek vannak, szárukban az erek gyűrűt alkotnak, és főgyökérzetük van.
Kép forrása: https://hu.pinterest.com/pin/2181499810868455/
Tudom, kicsit biológiaóra érzésetek van, de ha belegondoltok, hogy akár egy virágból vagy levélből mit tudtok kiolvasni ezek alapján, hát nem szuper?! 😀
És van még egy érdekes feltétel, hogy valami fűnek számítson. A fejlődő levelek egymáshoz képest 180 fokkal kell legyenek elforgatva, egyszerűbben ez azt jelenti, hogy a leveleknek pontosan egymással szemben kell nőniük felváltva.
És emiatt a feltétel miatt nem számítanak fűnek a sások (Carex). A sások levelei csak 120 fokkal elforgatva állnak egymáshoz képest, azaz minden harmadik levél fog ugyanabban az irányban nőni, nem pedig minden második, ahogy a füveknél.
A szittyók (Juncaceae) sem számítanak fűfélének. Ezeknél a növényeknél a levelek körkörösen helyezkednek el a szárban, de a lenti ábra mutatja meg a legjobban a szittyók, a sások és a füvek közötti különbséget.
Kép forrása: https://cals.arizona.edu/yavapai/anr/hort/byg/archive/sedges2016.html
A pázsitfüveket tekintjük a szó szoros értelmében fűnek, mert ők teljesítik a fenti feltételeket. Ezek a növények a pázsitfűfélék családjába (Poaceae) tartoznak.
Hogyan csoportosíthatjuk a füveket?
Sok szempont alapján csoportosíthatjuk a füveket, például levélszín, magasság, vízigény, fényigény.
Mégis mi az a vezérszál, ami segít egy kicsit jobban megérteni a őket?
Nagyon fontos figyelembe venni a füvek származási helyét és az ottani éghajlati viszonyokat. A dél-amerikai pampák, az afrikai szavannák, az eurázsiai sztyeppék és az észak-amerikai prérik növényeinek nagy részét a pázsitfüvek teszik ki.
Azonban ezeknek a területeknek az éghajlati adottságai eltérőek, és az ott honos pázsitfüvek természetesen alkalmazkodtak is ezekhez az eltérő éghajlati viszonyokhoz.
Ezen éghajlati alkalmazkodás alapján két nagy csoportra oszthatjuk a pázsitfüveket:
- hidegben növő füvek (cool-season grasses)
- melegben növő füvek (warm-season grasses)
Táblázat a füvekhez
| Hidegben növő füvek | Melegben növő füvek | |
|---|---|---|
| Aktív növekedési időszak | Tavasz eleji és egy kevésbé intenzív őszi | Tavasz végi, nyári |
| Virágzási idő | Többnyire tavasz és nyár eleje | Ősz |
| Magasság | Általában alacsonyabbak, mint a melegben növő füvek. | A magas füvek általában melegben növőek. Végleges magasságukat nyár közepe után érik el. |
| Ideális hőmérséklet a fejlődéshez | 18-24 fok | 27-35 fok 10 fokos talajhőmérséklet alatt nem növekednek, visszahúzódnak |
| Fotoszintézis | C3-as A C3 jelölés három szénatomos szénhidrátokat jelent, amik a fotoszintézis során keletkeznek. | C4-es Négy szénatomos szénhidrátok keletkeznek, ez a fajta fotoszintézis hatékonyabb magasabb hőmérsékleteken, száraz körülmények között. Többet itt olvashatsz erről. |
| Levél | Többnyire megmarad a levelek zöld színe ősszel, de lehetnek áttelelő lombúak is. A levelek cserélődnek, 30-60 nap után elhalnak. | Őszi színváltozás után télen visszaszárad |
| Fényigény | Jobban hasznosítják a fényt alacsonyabb fénymennyiség mellett, ezért árnyékosabb fekvésben is megélnek. | Több fényt tudnak hasznosítani teljes napsütésben, és jól viselik az extrém napsütés okozta stresszt. |
| Vízigény | Tavaszi és őszi csapadékhoz szokott fűfélék, melyek nehezen viselik a nyári kiszáradást. | Nyári csapadékhoz szokott fűfélék, melyek jól viselik a nyári hőséget. |
| Gyökérzet | Sekélyebb gyökérzet (30-45 cm) | Mélyre törő gyökérzet (akár 90 cm) |
| Ültetés | Kora tavasszal és ősz elején | Tavasszal és nyár elején, ősszel már nem igazán gyökeresedik be |
| Tőosztás | Tél végén, kora tavasszal és nyár végén | Kora tavasszal |
A táblázat áttanulmányozásával nagyon sok információt tudhatunk meg a két csoportról, ezért a füvek alkalmazásakor még körültekintőbben tudunk eljárni.
Pl az örökzöld zabfüvet ültethetjük enyhe árnyékba is, mert hidegben növő fű, míg az óriás olasznád, ami melegben növő, szigorúan napra való.
A füvek virágzásával is játszhatunk már kerttervezéskor. A virágosnád vagy molnárpántlika melegben növő fű, így virágzása ősszel indul, szuper eleme lesz ezáltal az őszi és téli kertnek. Nyár elején pedig az árvalányhaj virágzik, hiszen az egy hidegben növő fűféle.
Egyébként a sztyeppe füvei általában hidegben növők, míg a préri és a pampák füvei melegben növők.
Hidegben növő díszfüvek
- Árvalányhaj – Nasella (Stipa)
- Bizarrfű – Hystrix patula (Elymus hystrix)
- Deres csenkesz – Festuca glauca
- Gumós franciaperje – Arrhenatherum elatius ssp. bulbosum
- Gyepes sédbúza – Deschampsia caespitosa
- Gyöngyperje – Melica transsilvanica
- Homoki hajperje – Leymus arenarius
- Illatos szentperje (beléndek) – Hierochloe odorata
- Karcsú fényperje – Koeleria macrantha
- Közönséges kékperje – Molinia caerulea
- Nádtippan – Calamagrostis x acutiflora
- Örökzöld zabfű – Helictotrichon sempervirens
- Őszi nyúlfarkfű – Sesleria autumnalis
- Pántlikafű – Phalaris arundinacea
- Prémes gyöngyperje – Melica ciliata
- Réti ecsetpázsit – Alopecurus pratensis
- Szálkafű – Hakonechloa macra
Melegben növő díszfüvek
- Alacsony moszkítófű – Bouteloua gracilis
- Bókoló indiánfű – Sorghastrum nutans
- Botnád vagy bambusz (Phyllostachys)
- Évelő tollborzfű – Pennisetum alopecuroides
- Fenyérfű – Andropogon gerardii
- Fésűs csomósperje – Schizachyrium scoparium
- Japán vérfű – Imperata cylindrica
- Moszkítófű – Bouteloua curtipendula
- Óriás olasznád – Arundo donax
- Özönfű – Sporobolus heterolepis
- Pampafű – Cortaderia selloana
- Ravennai tollfű – Saccharum ravennae
- Széleslevelű különösfű – Chasmanthium latifolium
- Tőtippan – Eragrostis
- Vattacukorfű – Muhlenbergia capillaris
- Vesszős köles – Panicum virgatum
- Virágosnád – Miscanthus sinensis
Gyepápolás szempontjából miért is fontos ezeket tudni?
Öntözés
Magyarországon a gyepeket hidegben növő füvek alkotják (Poa, Festuca, Lolium, Schedonorus). Emiatt a nyári öntözés kritikus, főleg az aszályos időszakokban, amikor sokszor a magas hőmérséklettel is terhelve van a gyep.
Forrás: Fundamentals of Turfgrass Management könyv
Gyomok
A gyomok elleni harcban nagy jelentősége van az egyszikű és kétszikű növények közötti különbségeknek.
A kétszikű gyomok szelektív gyomirtóval irthatóak a gyepből, hiszen ez a típusú gyomirtó az egy- illetve a kétszikűek közötti biológiai különbségek miatt képes szelektíven csak a kétszikűeket kiirtani. Ennek ellenére a gyakori nyírást és a kézi gyomirtást javaslom a kisebb területeken.
Az egyszikű gazok, mint például az ujjasmuhar (Digitaria) vagy a csillagpázsit (Cynodon dactylon) melegben növő füvek közé tartoznak, így kifejezetten a nyílt, napos területeken kell odafigyelni rájuk. Leghatékonyabban kézi gyomirtással irthatóak ki a gyepből.
Gyepszellőztetés
Ugyan a legtöbb pázsitfű évelő, de a leveleik 30-60 napot élnek csak. A levélcsúcstól visszafele száradnak a levelek, nem csak emiatt, de ezért is kell a gyepeket szellőztetni időnként. A sűrű állomány miatt berohadhatnak ezek az elhalt levelek, és gombás fertőzések táptalajai lehetnek.
Ebbe a posztba nagyon sok infót szedtem össze. 🙂 Remélem, sikerült érthetően leírnom mindent, és tudtam újdonsággal is szolgálni nektek.
Izgalmas a füvek világa! Sok érdekes téma van még, amiről írni fogok.
A kertet akkor lehet a legsikeresebben gondozni, ha kicsit mögé nézünk a miérteknek, és alapos növényismerettel rendelkezünk. 🙂
Ezt a cikket a Christians-Patton-Law szerzőtrió Fundamentals of Turfgrass Management című könyvének segítségével készítettem nektek. Nagyon jó könyv, ajánlom. Köszi, Gyuri! 🙂
És köszönöm Makai Kristófnak is pontosításokat! 🙂
Ne felejtsd el megosztani ismerőseiddel, ha tetszett!
Összeállítottam egy ütős anyagot a kerttervezés alapjairól. Ha magad szeretnéd tervezni a kerted, vagy ha tervezőt kérsz meg rá, akkor is hasznodra válhat.
63 oldalnyi jótanács ingyen!
Kérd most a segédletet pdf formátumban, amíg ingyenes! Ne maradj le róla.
Értesülj elsők közt az új tartalmakról! Tanuljunk a növényekről együtt!
Te is szép kertet szeretnél, ahol öröm kikapcsolódni?
Kerttervezés és tanácsadás a Kerti kalauz írójától, Torsán Lillától
Te is olyan kertet szeretnél, ahol öröm időt tölteni, de nem tudod, hogyan hozd létre?
Van már kerted, de valahogy azt érzed, hogy nem az igazi?
Hogyan lesz olyan a kerted, aminek nem kell a rabszolgája legyél és alacsony fenntartással is szép?
Nem tudod, hogy milyen növényeket válassz a kertedbe és hova ültesd őket?
Vagy épp minden növény tetszik, és folyton vásárlod is őket, de a kert mégsem olyan, amilyennek elképzelted?
Jó hírem van számodra, ugyanis nagyon jó helyen jársz a problémáddal, ha ezeket a sorokat olvasod!
Sok év tapasztalattal a hátam mögött könnyen és gyorsan megtaláljuk együtt a számodra legpraktikusabb és legkellemesebb kertet! A te igényeidre szabunk mindent, és elkerüljük a leggyakoribb hibákat, amiket egy kezdő kertbarát elkövethet.
Keress meg, ha nem boldogulsz egyedül a kert kialakításával!
Hívj most, ne halogasd tovább a kerted szépítését! Élvezd mihamarabb a kertben töltött időt!
Torsán Lilla – +36 30 352 3480 – kertikalauz@gmail.com
Kapcsolódó cikkek