A közönséges tiszafa (Taxus baccata) hihetetlenül jól képes alkalmazkodni a különböző talaj-, víz- és fényviszonyokhoz. Ugyan nem a leggyorsabb növekedésű örökzöld, de nagyon-nagyon hosszú életű. Kiválóan metszhető, akár formanövény is kialakítható belőle. Fényes sötétzöld, lapított levelei nem szúrnak. És a legjobb, hogy a közönséges tiszafa (Taxus baccata) őshonos Magyarországon (a Bakonyban és a Bükkben), így klímakompatibilitása nem kérdéses.
A tiszafa kapcsán mindig megemlítődik, hogy mérgező, ezért veszélyes. Ugyan a babérmeggy és a leylandi ciprus is mérgező, de azért kerül kiemelt figyelem a tiszafára, mert erősebben mérgező, mint az említettek. A tiszafa minden része tartalmaz méreganyagot, kivéve a piros magköpenyt, melyet a madarak előszeretettel fogyasztanak. A magköpennyel együtt elfogyasztott, mérgező magokat a madarak ürülékükkel terjesztik. A lovakra kiemelten veszélyes a tiszafa, ezért még véletlenül se ültessük a közelükbe.
Ha mégis úgy gondoljuk, hogy a piros bogyószerű magköpenyek megkísértenék kisgyermekünket, jó hír az, hogy a közönséges tiszafa kétlaki, azaz vannak hím- és nőivarú egyedei. Ha hímivarú tiszafát választunk, nem lesznek piros „bogyóink”.
A tiszafa egyébként kicsit kilóg az örökzöldek közül, mert magjait nem tobozban érleli. Emiatt korábban néhány botanikus nem tekintette valódi örökzöldnek, de mára ez tisztázódott, és a tiszafa az örökzöldek közé van sorolva.
A tiszafában található taxán alkaloid hatóanyagot a gyógyszeripar hasznosítja, rákos betegek kezelésére állítanak elő a levelekből kemoterápiás szereket. A nemzetség Taxus latin neve is erre a hatóanyagra utal. A baccata azt jelenti, hogy bogyókat nevel. Így áll össze a közönséges tiszafa latin elnevezése.
Kép: terbitibi – Pixabay
Amit tudni érdemes a tiszafáról
| Talaj | Jó vízáteresztő talaj. Típus: Agyagos, homokos, vályog, meszes. pH: Savanyú, semleges, lúgos. |
| Fényigény | Napos fekvés, félárnyékos fekvés, árnyékos fekvés. |
| Vízigény | Átlagos |
| Szárazságtűrő | Igen |
| Virága | Nem feltűnő – tavasz (március – április) |
| Termése | Piros magköpennyel körbevett mag, mely először zöld, majd piros lesz (őszre érik be) |
| Magasság | 10-20 m |
| Szélesség | 5-10 m |
| Teljes méret | 20-50 év |
| Télállóság | télálló -20 fok alatt is (az alapfaj) |
| Gondozás | Nem igényel sok figyelmet, aszályos időben az öntözést meghálálja. |
| Metszés | Március-április, augusztus hónapokban lehet metszeni. Az erősebb visszametszést is bírja. |
| Szaporítás | Magvetéssel és dugvánnyal. |
| Betegség, kártevő | Vincellérbogarak, gubacsatkák, pajzstetvek, molyok ritkán károsíthatják. |
| Veszélyesség | Minden része erősen mérgező, kivéve a magköpeny |
A közönséges tiszafa gondozása
A tiszafa egy nagyon tág tűrésű örökzöld. A nagyon extrém talajviszonyoktól eltekintve szinte mindenhol megél. Természetes élőhelyein sokszor található meszes talajon. Napos, félárnyékos fekvésben sűrű, árnyékos fekvésben lazább lombozatot fejleszt. Kérge vöröses, mutatós.
A tiszafa alapvetően mezofita, azaz a közepesen nedves környezetet kedveli, de nagyon jó a szárazságtűrése is. Aszályos hetekben az időnkénti, kiadós öntözést meghálálja.
Nagyon nedves környezetben gyökere elrothadhat, ezért ügyeljünk a jó vízelvezetésre. Betegségekre nem annyira hajlamos, kártevők sem támadják gyakran.
Vincellérbogarak, gubacsatkák, pajzstetvek, molyok jelenhetnek meg rajta nagyon ritkán.
A közönséges tiszafa metszése
A tiszafa nagyon jól viseli a metszést, az erős visszavágások után is intenzíven sarjad az idősebb ágakról is. Formanövényeket is lehet belőle metszeni. A barokk kertek kedvelt növénye volt pont emiatt. 🙂
A metszéshez jó időpont a március-április, a tavaszi növekedés beindulása előtti időszak. Ha tavasszal nem metszettünk, és szükségesnek látjuk a nyár folyamán, akkor augusztusban még nyugodtan megtehetjük. A későbbi metszés egy hideg tél esetén nemkívánatos stressznek teheti ki a tiszafánkat.
Ha természetes formájában szeretnénk meghagyni, a tiszafa szinte nem is igényel metszést.
A közönséges tiszafa szaporítása
Az alapfajt magvetéssel szokták szaporítani, a fajtákat dugvánnyal. A tiszafa magjait vetés előtt egy évig rétegezni kell (homokban rétegezve megfelelő nedvesség mellett tároljuk őket magvetésig).
A fajták augusztusi, szeptemberi dugványozással szaporíthatóak. A fenyőfélék 15-18 fokon gyökeresednek a legjobban, de még 10 fok környékén is képesek gyökeret fejleszteni. Magasabb, 25 fok feletti hőmérsékleten azonban leáll a gyökeresedés.
A dugványozáshoz viszonylag nagy ágvéget kell levágni, 10-20 cm hosszút. Úgy vágjuk le a dugványnak használt ágakat, hogy a dugvány alján már 2-3 éves rész legyen. Az alsó leveleket távolítsuk el, nem baj, ha ezek eltávolításakor kissé sérül az idősebb rész kérge, sőt. Az úgy nevezett sebzés, mikor a fenyődugványok alapi részének kérgét megkarcoljuk 1-2 cm hosszan, segíti a gyökérfejlődést. Használjunk gyökereztetőhormont a jobb gyökeresedési arányért. Az idősebb tiszafákról vágott dugvány gyökeresedési esélyei jobbak. Legalább 8-12 hét kell a gyökeresedésig.
A tiszafa fajai, fajtái
A közönséges tiszafa fajtáiról és egyéb tiszafa fajokról, hibridekről találhattok leírást. Képeket pedig a Pinterest galériában gyűjtöttem nektek.
Közönséges tiszafa – Taxus baccata
- Taxus baccata ‘Anna’
1 m körüli magasságú, gömb alakú, törpe fajta. Nyírást nem igényel. - Taxus baccata ‘Barabits Express’
2-3 m magas, oszlopos fajta. Gyors növekedésű, hímivarú. Sövénynek és szoliterként ültetve is felhasználható. Barabits Elemér fajtája. - Taxus baccata ‘David’
2-3 m magas, zárt oszlopos fajta. Sárga szegélyűek a levelei, hímivarú. Lassú növekedésű. - Taxus baccata ‘Dovastoniana’
2-4 m magas, 1,5-2,5 m széles. Ágai vízszintesen nőnek, a végükön csüngenek a fialat ágak. Vezérhajtást nevel. Hímivarú, de olykor nőivarú ágakat is növeszt, melyek gazdagon teremnek. - Taxus baccata ‘Fastigiata’
4-7 m magas. Zárt oszlop alakú, termő fajta. - Taxus baccata ‘Fastigiata Aurea’
3-5 m magas, zárt oszlop alakú, porzós fajta. Levelei sárgák, keskenyebb, mint a ‘David‘ fajta. - Taxus baccata ‘Fastigiata Robusta’
4-7 m magas, tömött oszlopos fajta, hajtásai merevek, felfelé törőek. Végleges szélessége 1,5-2 m. - Taxus baccata ‘Golden Carol’
3-4 méter magas, kúp alakú tiszafa. 1-2 m széles. Levelei aranysárgák. - Taxus baccata ‘Overeynderi’
3-5 m magas, nyíratlanul 2-2,5 m széles. Fiatalon oszlop alakú, később kiszélesedik kúp formájúra. Sövénynek ültethető. Hímivarú, termést nem hoz. - Taxus baccata ‘Repadens’
0,5-1 m magas, terülő tiszafa. Szélessége 2-3 m. Nőivarú, termős fajta. Sziklakertbe, tetőkertbe is alkalmazható. - Taxus baccata ‘Repadens Aurea’
0,5-1 m magas, terülő tiszafa. Szélessége 1,5-2 m. Nőivarú, keveset termő fajta. Sziklakertbe, tetőkertbe is alkalmazható. - Taxus baccata ‘Sonata’
Lassú növekedésű, zárt oszlop alakú tiszafa. Ágai merevek, ezért a hónyomást is jól tűri. Gazdagon termő fajta. Elsősorban elegáns sövények létesítésére alkalmas, de szoliternek is ültethetjük. Dr. Józsa Miklós fajtája.
Japán tiszafa – Taxus cuspidata
Nagyon sűrűn elágazó ágrendszerű tiszafa. Ezt a fajt gyakran termesztik az Egyesült Államokban és Kanadában, mert télállóbb, mint a Taxus baccata. Európában a japán tiszafát általában formanövények (bonsai) kialakítására használják többtörzsű növekedése miatt. Természetes élőhelyén 15-20 m magas fa, de termesztésben 5 m körüli magasságot ér csak el. Tűlevelei télen vörösesbarnára színeződnek.
Kedvelt fajtája a ‘Nana‘, mely törpe növekedésű, 1-2 m magas és 3-4 m széles, melyet több, mint 20 év alatt ér el.
Kép: TANAKA Juuyoh (田中十洋) – CC BY 2.0.
Hibrid tiszafa – Taxus x media
A hibrid tiszafa a közönséges és a japán tiszafa hibridje, mely ötvözi a közönséges tiszafa szépségét a japán tiszafa télállóságával. Szuper fajtákat lehet kapni belőle:
- Taxus x media ‘Brownii’
Felfele szélesedő tiszafa, 2-3 m magas, 2-4 m széles. Nyírással kisebb méreten tartható, jó sövénynövény. Hímivarú. - Taxus × media ‘Densiformis’
Félig törpe, sűrű, terjedő fajta, amely jellemzően halomban növekszik 1 m magasra, szélessége 1,5-2 m. Nőivarú fajta. - Taxus x media ‘Hicksii’
Tömött, keskeny oszlopos fajta, felfele szélesedő habitussal. Jellemzően 3-6 méter magas, 20 év után 2-2,5 méter széles. Nőivarú. - Taxus x media ‘Hillii’
Mereven felfelé növő, oszlopos fajta, sövénynek jó választás. Hímivarú. - Taxus x media ‘Kazio’
Felfelé szélesedő, tömött fajta, sövénynek jó. 3-4 magas, kb 1 m széles. Hímivarú. - Taxus x media ‘Stricta Viridis’
Oszlopos tiszafa, 5-6 m magas, lassú növekedésű, hímivarú. Lombja világos zöld, kihajtáskor sárgás, felfelé törő. Sövények alkalmas.
Galéria a Pinteresten
Összeállítottam egy ütős anyagot a kerttervezés alapjairól. Ha magad szeretnéd tervezni a kerted, vagy ha tervezőt kérsz meg rá, akkor is hasznodra válhat.
63 oldalnyi jótanács ingyen!
Kérd most a segédletet pdf formátumban, amíg ingyenes! Ne maradj le róla.
Értesülj elsők közt az új tartalmakról! Tanuljunk a növényekről együtt!
Te is szép kertet szeretnél, ahol öröm kikapcsolódni?
Kerttervezés és tanácsadás a Kerti kalauz írójától
Te is olyan kertet szeretnél, ahol öröm időt tölteni, de nem tudod, hogyan hozd létre?
Van már kerted, de valahogy azt érzed, hogy nem az igazi?
Hogyan lesz olyan a kerted, aminek nem kell a rabszolgája legyél és alacsony fenntartással is szép?
Nem tudod, hogy milyen növényeket válassz a kertedbe és hova ültesd őket?
Vagy épp minden növény tetszik, és folyton vásárlod is őket, de a kert mégsem olyan, amilyennek elképzelted?
Jó hírem van számodra, ugyanis nagyon jó helyen jársz a problémáddal, ha ezeket a sorokat olvasod!
Sok év tapasztalattal a hátam mögött könnyen és gyorsan megtaláljuk együtt a számodra legpraktikusabb és legkellemesebb kertet! A te igényeidre szabunk mindent, és elkerüljük a leggyakoribb hibákat, amiket egy kezdő kertbarát elkövethet.
Keress meg, ha nem boldogulsz egyedül a kert kialakításával!
Hívj most, ne halogasd tovább a kerted szépítését! Élvezd mihamarabb a kertben töltött időt!
Torsán Lilla – +36 30 352 3480 – kertikalauz@gmail.com
Ne felejtsd el megosztani ismerőseiddel, ha tetszett!
Kapcsolódó cikkek
