12 piros bogyós növényt gyűjtöttem össze, amiket dísznövényként ültetünk kertjeinkbe. Eszméletlen jól fel lehet velük dobni a kertet, főleg a téli hónapokban lesznek klassz látványosság. Azonban hasznosságuk sem elhanyagolható, madaraink téli tápláléka is némelyik. Ne feledjük, hogy sok növény mérgező az emberek és állatok számára is, ezért nagyon fontos, hogy ismerjük a bogyókat a kertünkben, hogy melyik mérgező és melyik nem.
1. Kúszó fajdbogyó piros bogyója (Gaultheria procumbens)
Árnyékos, félárnyékos helyet kedvelő, örökzöld törpecserje. Szuper talajtakaró, ami nemcsak bogyóival, de virágával is díszít. Savanyú talajt kedvelő, átlagos vízigényű növény. Cserépben is jól nevelhető. A bogyók ehetőek, ízesítőként használják teákba, cukorkákba, gyógyszerekbe mentolos ízvilága miatt.
Kép: https://flic.kr/p/eU9XL5
2. Kerti madárbirs piros bogyója (Cotoneaster horizontalis)
Igénytelen, szárazságtűrő növény, 60-80 cm magasra növő, talajtakarásra, rézsűk beültetésére alkalmas cserje. Tavasszal nyíló, fehér virágaiból lesznek a szép, piros bogyók, melyek egész télen díszítenek. Madárbirsből is nagyon széles a kínálat itthon, könnyen nevelhető, azonban gondozás nélkül, nagyon könnyen elburjánzik. Virágai igazi méhmágnesek, bogyóit a madarak szívesen fogyasztják. Ember és házi kedvencek számára mérgezőek a madárbirs bogyói.

3. Japán szentfa piros bogyója (Nandina domestica)
A nandina nyáron nagyon látványos, csillag alakú virágokat hoz, melyekből fejlődnek ki piros bogyók. Ősszel levelei szépen vörösesre színeződnek, bogyói pedig egész télen díszítenek. 1-1,5 méter magasra nő, védett helyre ültessük napos, félárnyékos helyre.
A növény minden része erősen mérgező.

4. Borbolya piros bogyója (Berberis)
A borbolyák tövises cserjék, némelyik lombhullató, némelyik örökzöld. Bogyószerű termést nevelnek, fajtától függően párban vagy fürtökben állnak. A bogyók ehetőek.


By Arnstein Rønning – Own work, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=16499955
5. Vadrózsa piros bogyója: a csipkebogyó
Ez az egyik legismertebb piros bogyós növény. A csipkebogyó a rózsa áltermése, két rózsafajtájának a termését hasznosítjuk: a vadrózsáét (Rosa canina) és a japánrózsáét (Rosa rugosa). A csipkebogyó ehető, sőt igen ízletes bogyó, melyből teát és lekvárt is készíthetünk.
Vadrózsával leggyakrabban erdőszéleken, utak mentén találkozhatunk. Bokra 2-3 méter magasra is megnőhet, de metszéssel kordában tartható. Napos helyet kedvel. Betegségei a lisztharmat és a levélfoltosodás, kártevői a levéltetvek és a takácsatkák.




6. Tiszafa piros bogyója (Taxus baccata)
A tiszafa piros bogyója valójában nem is bogyó, hanem a magot védő, úgy nevezett magköpeny. A magköpeny édes ízű, és nem mérgező, ezért a madarak szívesen fogyasztják, az emésztetlen magokat pedig ürülékükkel szétszórják. Ugyan a magköpeny nem mérgező, de a tiszafa minden más része erősen mérgező. A tiszafa nagyon ellenálló, szárazságtűrő, örökzöld növény, mely napos, félárnyékos és árnyékos helyen is megél. Nagyon szép sövénynek ültetve, oszlopos változatai különleges hangulatot sugároznak.

7. Magyal – a karácsonyi, piros bogyós növény (Ilex)
A magyal is örökzöld cserje, sokak szerint a karácsonyi dekoráció nélkülözhetetlen része. A magyalok sok fajtája elérhető ma a kertészetekben, akár cirmos levéllel is találhatunk magyalt, ami még jobban felhívja magára a figyelmet a téli hónapokban.
Közönséges magyal piros bogyója (Ilex aquifolium)
A közönséges magyal virágai illatosak, melyekből fejlődnek ki mélyvörös bogyói. Jellegzetes, fényesen csillogó, szúrós levelei örökzöldek, ágait dekorációnak is használják. Ez a 4-8 méter magasra megnövő cserje, nagyon lassan, 10-20 év alatt éri el végleges magasságát. Kiváló sövénynek, jól bírja a metszést.
A magyal bogyói mérgezők az ember számára. A madarak és a rovarok fogyasztják a bogyóit, azonban ők is csak érett állapotban.


8. Virágos som piros bogyója (Cornus florida)
Kivételes adottságú cserje vagy kisebb fa, mely tavasszal látványos virágokkal kápráztat. Valójában a fehér vagy rózsaszínű részek fellevelek, nem szirmok. Félárnyékos fekvésben érzi jól magát nedves, jó vízelvezetésű talajban. Őszi lombszíne nagyon szép, termése télen díszít. A som bogyója nem mérgező, főzve, a gyümölcshúst a magról lefejtve, más gyümölcsökkel keverve lekvárt készítenek belőle.


9. Kányabangita piros bogyója (Viburnum opulus)
Nagyszerű cserje a kányabangita! Tavasz végén hortenziákat megszégyenítő szépségű virágokat hoz, melyek illatosak is, nem csak szépek. Ősszel vörösre váltanak levelei, télre a bogyók maradnak az ágakon a madarak örömére. A kányabangita bogyói nyersen nem, de hőkezelés után emberi fogyasztásra alkalmasak.
A kányabangita nem öntermékeny, ezért szükséges egy másik bangitafajta ültetése is a bogyók megjelenéséhez: Viburnum opulus különböző fajtái, Viburnum trilobum, Viburnum sargentii, Viburnum orientale alkalmasak beporzónak.


10. Galagonya piros bogyója (Crataegus)
Nagyon igénytelen díszfák a galagonyák, jól tűrik a városi környezetet. Tavasszal fehér vagy rózsaszín virágok borítják el, igazi tavaszi fókuszpont a kertben. Ősszel vörösödő lombja és a piros bogyók újra megragadják az ember figyelmét. A galagonya bogyóit a gyógyászatban használják, nem mérgezőek, hasznos madáreledel.

11. Berkenye piros bogyója (Sorbus)
A berkenyék latin neve a sorbus, ami a gyümölcsük fanyar ízére utal. Gyümölcsét már a rómaiak is fogyasztották, éretten alkalmasak emberi fogyasztásra. Hazánkban több berkenye faj is megél, ezek közül a legelterjedtebbek a madárberkenye (Sorbus aucuparia) és a lisztes berkenye (Sorbus aria). Mindkettő narancsos-pirosas termést nevelő, kisebb méretű fa, és mindkettő igen szívós. A lisztes berkenye gyümölcse csak kis mennyiségben fogyasztható.


12. Bíbor levelű díszalma piros bogyója (Malus x purpurea)
8-10 méteres magasságú fa, melynek tavasszal a fiatal levelei bordós színűek, innen kapta nevét is. A levelei később bezöldülnek. A díszalmák legszebb időszaka a virágzásuk, mely olyan intenzív, hogy alig vesszük észre ilyenkor a leveleket. A virágokból kisméretű, bogyószerű almácskák fejlődnek, melyek lombhullás után is megmaradnak. Az almácskák hőkezelés után fogyaszthatóak, de a madarak nyersen is szívesen fogyasztják.

Oszd meg, ha tetszett!
Likeold a Kerti kalauz facebook oldalát!
Ha szeretnél virágokról, kerttel kapcsolatos témákról beszélgetni másokkal, csatlakozz a Kerti kalauz zárt facebook csoportjához!
Tedd fel a kérdésed, segítünk, ha tudunk! 🙂
Az is szuper, ha megosztod a saját tapasztalatod, és segítesz vele másoknak!
Kapcsolódó cikkek