A legjobb dolog, ami a kerteddel történhet, hogy komposztot készítesz.
A komposzt olyan földnek, mint a kovász a kenyértésztának. Sok hasznos baktériummal és gombával tölti meg a talajt. A fantasztikus az, hogy bárki tud komposztot készíteni a saját kertjében.
Hogyan is kell jó minőségű komposztot előállítani?
Nem olyan nagy ördöngösség a dolog. Jó, ha betartunk néhány alapvető szabályt, ha igazán jól akarjuk csinálni. Vegyük át lépésről lépésre, milyen kérdések merülnek fel a komposztálás során.
Mi nem való a komposztba?
Nem javasolt húst, tejtermékeket, főtt ételek maradékát komposztálni, mert nemkívánatos férgeket, élősködőket vonzhatnak.
Higiéniai okokból szintén nem javasolt kutya- vagy macskaürüléket a komposztálóba tenni, mert a le nem bomlott ürülék emberre is veszélyes fertőzéseket okozhat.
Veszélyes hulladékok, fémek, ruhák, cipők, építési hulladékok sem a komposztba valók.
Milyen a jó komposzt összetétele?
Két csoportba szokás az összetevőket sorolni: zöld és barna összetevők.
A frissen vágott, zöld részek (lenyírt fű, gazok, nyári metszésből származó zöldhulladék, konyhai hulladékok) nagyon hamar összesnek és gyorsan pokoli büdös masszává válhatnak.
A barna részek (ágak, elszáradt levelek, kartonpapír (színes festékektől mentes), fekete-fehér újságpapír, szalma, wc papír guriga, konyhai papírtörlő guriga) sokkal több idő alatt bomlanak le, sokkal kezelhetőbb végterméket produkálnak.
Ha e két csoportot összevegyítjük, és arányukat jól választjuk meg, a komposztálás végterméke egy jó összetételű, kellemes állagú és kellemes illatú komposztanyag lesz.
A zöldek magas a nitrogéntartalmát ötvözzük a barnák magasabb széntartalmával, melynek eredményeképpen egy, a növények számára igen kedvező mixet alakítunk ki.
Az ideális arány: egy rész zöldhöz két rész barna.
zöld : barna = 1 : 2
A városi kertekben túlnyomó részt fűnyesedék, konyhai maradék, azaz zöld összetevő kerül a komposztálóba. A legoptimálisabb az lenne, ha szalmával tudnánk keverni ezeket, de ez nem mindenhol könnyen beszerezhető.
Kartonpapírt lehet komposztálni?
Barna kartonpapírt használhatunk a szalma helyett!
Tenyérnyi darabokra tépkedve vagy felvágva a fűvel, konyhai zöldség- és gyümölcsmaradékokkal keverve használható. Kerüljük a lasagne-szerű rétegezést! Fontos, hogy csak az olyan karton a jó választás, amelyen nincs vagy csak nagyon kevés a nyomtatás, a felirat. A ragasztószalagokat mindig távolítsuk el.
A színes kartonokat továbbra is papírhulladékként gyűjtsük, ne tegyük a komposztálóba!
Milyen apróra vágjuk a gallyakat, vesszőket a komposzthoz?
Minél alaposabban összeaprított a komposztálóba kerülő összetevő, annál gyorsabb a lebontási folyamat.
Fáradságos munka felaprítani a gallyakat, sövényről levágott ágakat, de ha van egy jó, éles metszőollónk, nem lehetetlen. Nem is hajt a tatár, ha komposztról van szó. Miért ne vághatnánk fel több nap alatt a felgyűlt zöldhulladékot?
Ajánlott 5-10 cm nagyságúra vágni az ágakat, félbe vagy negyedbe vágni a megfonnyadt zöldségeket, gyümölcsöket. Minél jobban növeljük a felületet aprítással, annál hamarabb tudják a lebontó állatkák, baktériumok, gombák birtokba venni a komposztálni-valónkat.
A lombhullató fák lehullott leveleit is – ha a terepviszonyok megengedik – érdemes fűnyíróval gyűjteni. Sokkal kevesebb munka, és még meg is aprítja a leveleket a fűnyíró.
Aki nem annyira türelmes típus, annak kiváló segéd az ágaprító. 30 ezer forint környékén már kaphatóak hobbigépek, melyek kisebb ágak aprítására kiválóan alkalmasak. Ez a kategória alapvetően kielégíti egy átlagos városi kert igényét. Jó ötlet lehet azonban a szomszédokkal összefogva beruházni egy komolyabb eszközbe is. Szerencsére több helyen létezik már közösségi ágaprító a gyakorlatban is, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy átprogramozzák az embereket az égetésről a komposztálásra.
Hogyan rétegezzük a növényi hulladékokat a komposztálóban?
Mivel a lebontáshoz szükség van levegőre és nedvességre, ezért ajánlatos a legalsó réteget 5-10 cm-esre aprított, gallyakat ágakkal indítani. Ezután mehet zöld és barna alapanyag keverve, szem előtt tartva az “egy zöldhöz két barna” arányt.
A komposztáló aljára nem kell téglát vagy betont tenni, hisz a talajból jönnek azok a kis élőlények, amelyek majd a lebontásban részt vesznek. A csapadékvíz elszivárgását is gátolják az épített aljzatok.
A komposztáló oldala ne legyen zárt, a levegőnek be kell jutnia a kupacba.
Tojáshéj mehet a komposztálóba?
Igen, de nagyon sokára bomlik le. Különösebb tápanyagforrást emiatt nem is jelent a növényeknek.
Trágyát lehet tenni a komposztba?
A komposztálóba tehetünk állati trágyát is, de ezek is a zöld összetevőkhöz tartoznak magas nitrogéntartalmuk miatt. A baromfik trágyája ráadásul savas kémhatású, ezért ennek használatakor szokás egy kis meszet szórni a komposztra, hogy semlegesítsük.
Örökzöldeket lehet komposztálni?
Természetesen igen. Ugyan hosszabb komposztálási idővel kell számolni, de komposztálhatóak. Ha a kertünk mérete engedi, érdemes a lassan komposztálódó anyagokat egy másik kupacba gyűjteni.
Diófa levelét lehet komposztálni?
Városi (vagy vidéki) legenda, hogy nem lehet. A komposztálási ideje a diólevélnek minimum 9-10 hónap. Ennyi idő alatt bomlik le a levelekben található juglon, ami csírázásgátló hatású anyag. A Szent István Egyetemen végezett komposztálási kísérlet azt az eredményt hozta, hogy az elvetett saláta magok kikeltek a diólevél-komposztban, a saláták körül kevesebb gaz volt található, de a vegyes kerti komposztban nevelt egyedek nagyobb voltak, több gazzal körülöttük. Javaslatuk az volt, hogy a diólevél-komposztot keverjük más komposztokkal is.
Gazokat szabad a komposztálóba tenni?
Általánosságban véve mehetnek gyomok is a komposztba.
A már magot nevelt gazok azért okoznak fejtörést, mert a komposztban a magok csak akkor veszítik el csírázóképességüket, ha a komposztunk megfelelően magas hőmérsékleten bomlik. Amennyiben nem pusztulnak el a gyomok magjai, mert nem sikerült elég magas hőmérsékletet elérni hozzá, az érett komposzttal az egész kertben elterjeszthetjük a nemkívánatos gyomokat.
Ha már felmagzott a gaz, kezdő komposztálók inkább ne tegyék bele a komposztba.
A tarackoló gazokkal is jobb elővigyázatosnak lenni. Ezeknek a növényeknek egy kis gyökérdarabka elég, hogy újra életre keljenek.
Jól bevált módszer, ha a pl. a csillagpázsit, köznyelven tarack gyökereit külön kupacba tesszük, megvárjuk, míg teljesen kiszárad, és mikor teljesen élettelen, csak akkor helyezzük a komposztra.
Aki rutinosabb, és jobban ismeri a gyomnövények fajtáit, eldöntheti, hogy mely gyomokat tesz a komposztálóba akár magokkal együtt. Kevésbé agresszív növekedésű gyomok egy sűrű ültetésű kertben nem rúgnak labdába. Konyhakert esetén mindenképpen kellő odafigyeléssel döntsünk.
Kell locsolni a komposztot?
Igen. Fordítsunk figyelmet a komposzt nedvességtartalmára is, ne hagyjuk kiszáradni! Szárazabb időszakokban mindenképpen locsoljuk meg. Az a jó, ha mindig nyirkos.
Kell forgatni a komposztáló tartalmát?
Nem szükséges, de ajánlott 2-4 hetente. Jelentősen meggyorsíthatjuk a forgatással a komposztálás folyamatát. Kellő levegőhöz juttatjuk a keveréket, és könnyebben nyomon követhetjük a komposztunk nedvességtartalmát is.
A nem forgatott komposztdomb általában 12-18 hónap alatt bomlik le, forgatással ezt akár 4-6 hónapra is rövidíthetjük.
A nem forgatott komposztdomb belső rétegei komposztálódnak csak teljesen. A külső rétegeket használhatjuk egy újabb kupac indításához, vagy takarhatjuk vele bokraink, fáink tövét is.
Mekkora komposztálót érdemes készíteni/venni?
A kert mérete meghatározza a komposztálónk méretét. Egyrészt a termelt zöldhulladék mennyiségével, másrészt a rendelkezésre álló hellyel. A legjobb megoldás az, ha két kisebb komposztálót tudunk telepíteni. Ez azért hasznos, mert az egyikben gyűjthetjük a komposztálni valót, míg a másikban forgathatjuk az előző szezon komposztját. Egy 300-400 nm-es városi kerthez elég két darab 1x1x1 méteres komposztláda.
Ahol kisebb a hely, ott érdemes olyan komposztládát telepíteni, aminek az alja kinyitható, hogy az érett komposztot ki lehessen kaparni, így egy komposztládával is sikerrel járhatunk.
Hova tegyük a komposztálót?
A legjobb helyen egy árnyékos sarokban van. Lehet takarni akár bokorral vagy kerítéselemekkel is. Felülről nem szükséges lefedni.
Át kell szitálni az érett komposztot?
Az elkészült komposztot át lehet szitálni. Kivédhetjük ezzel, hogy a komposztba költözött kártevőket vagy azok lárváit átvigyük a virágoskertünkbe, veteményesünkbe.
A szitán fennmaradó, nagyobb ágdarabokat mulcsolásra használhatjuk.
Készíthetünk saját szitát fakeretre rögzített tyúkhálóból, műanyagrácsból is, nem kell semmilyen nagyobb kiadásba verni magunkat emiatt.
Milyen PH-értékű a komposzt?
A komposzt PH-értéke attól is függ, miket tettünk a komposztálónkba.
A faforgács, fűrészpor savasít, a trágya és a kandallóból kisöpört fahamu lúgosít.
A komposzt PH-ja változik az érés során. Először leesik a PH-szint , azaz savassá válik a közeg. Ekkor a gombák aktívabbak, mint a baktériumok. A gombák lebontják a növények sejtfalát is alkotó lignint és cellulózt. Ezt követően a PH-érték emelkedni kezd, és egyre több baktérium jelenik meg a komposztunkban.
Ez azt jelenti, hogy attól is függ a komposztunk PH-értéke, hogy mikor gondoljuk azt késznek.
Egy átlagos kertben 6-8 PH-értékű általában a komposzt. Minél tovább pihentetjük, annál inkább valószínűbb, hogy kissé a lúgosabb irányba tolódik el.
Ha mindent jól csináltunk, egy szuper, erdőillatú komposztot sikerült előállítanunk. Az érzés, mikor a saját komposztodba markosz bele, megfizethetetlen.
Komposztálásra fel!
Oszd meg, ha tetszett!
Likeold a Kerti kalauz facebook oldalát!
Ha szeretnél virágokról, kerttel kapcsolatos témákról beszélgetni másokkal, csatlakozz a Kerti kalauz zárt facebook csoportjához!
Tedd fel a kérdésed, segítünk, ha tudunk! 🙂
Az is szuper, ha megosztod a saját tapasztalatod, és segítesz vele másoknak!
