Mi a helyzet ma a legtöbb földterületen?
Az emberi tevékenységek, mint a folyószabályzások, az intenzív mezőgazdasági földművelés, az eltúlzott műtrágya- és vegyszerhasználat mind-mind a természetes életet ölte és öli ki a talajból.
Tudtad, hogy a talajtömörödése is amiatt történik, mert lecsökken benne a szerves anyagtartalom, és kihal belőle az élet?
Sajnos a talaj nem egy megújuló energiaforrás, nem tud olyan gyorsan regenerálódni, mint ahogy kimerítjük.

A jó hír az, hogy sokat tehetünk azért, hogy ezen változtassunk.
Egy egészséges talajban felfoghatatlan mennyiségű baktérium, gomba és sok apró más élőlény található. Ezek együttes jelenléte kell ahhoz, hogy megvalósuljon a tápanyagok és a víz körforgása a talajban. De ez még nem elég. Kell még egy kihagyhatatlan összetevő is.
A növény, melynek gyökerei a földbe hatolnak.
A növények gyökerei és a földben élő gombák egy része képes kapcsolatot kialakítani egymással, ez az úgy nevezett mikorrhiza hálózat, melynek tükörfordítása a “gombagyökér” szó. Ez nagyjából fedi is a dolog leegyszerűsített lényegét, hogy a gomba tulajdonképpen a gyökér meghosszabbítása.

Kép: https://www.ijcmas.com/
A mikorrhiza hálózat egy zseniális szuperorganizmus.
Mit tud egy ilyen hálózat a talajunkban?
- Információs hálózatot hoz létre a növények között
Még hogy a növények nem kommunikálnak!? Nagyon is!
Több kutatás is alátámasztotta, hogy a növények a mikorrhiza rendszeren keresztül üzennek egymásnak, ha valahol felüti a fejét egy betegség vagy kártevő.
A növénypopuláció többi tagja reagál, felkészül, védekezik a közeledő veszéllyel szemben.- Azonos fajok között
Paradicsomokon végzett megfigyelések kimutatták, hogy az Alternaria solani gombabetegséggel fertőződött egyedekkel szomszédos, egészséges paradicsomokon a fertőzés megjelenése után 65 órával már védőenzimek aktiválódtak. - Rokon fajok között
A duglászfenyőt pusztító fenyőféreg (Choristoneura occidentalis) megjelenése után a szomszédos amerikai sárgafenyőkben is megindult egy védekezési mechanizmus 24 órán belül.
- Azonos fajok között
- Vízelosztó hálózatként üzemel
A mikorrhiza hálózat képes a nedvesség kiegyenlítésére is. A gomba is arra törekszik, hogy minél jobban terjedni tudjon, és a meglévő rendszert életben tartsa, így ahova a növény gyökere nem ér el, vagy nem fér el, ott a gomba veszi át a vízszállító szerepet.
- Tápanyagcserélő hálózatként üzemel
A gombák és a gyökerek kölcsönös szimbiózisa a tápanyagok “barter” ügyleteiben is megjelenik. A gombák úgynevezett hifái (gombafonalai) szállítják a tápanyagokat a növényeknek, akik ezért cserébe a fotoszintézis gyümölcseivel, a cukrokkal és egyéb szénhidrátokkal látják el a gombákat.
Itt is megvalósul az elosztás is ugyanúgy, ahogy a víznél.
- Szelektív táplálás
A mikorrhiza hálózathoz kapcsolódó növények képesek tápanyagokat juttatni saját egyedeikhez, illetve rokon növényekhez, például egy erdőben a nagyobb fák tápanyagokat küldenek a kisebb példányokhoz, hogy azok az árnyékban, illetve kevésbé mély gyökereik ellenére is hozzájussanak a megfelelő tápanyagokhoz.
- Szénmegkötő képesség
A mikorrhizával átszőtt talajokban magasabb a széntartalom, ami azt jelenti, hogy több szenet tud megkötni a talaj:- így a légköri CO2 mennyisége is csökken, ami az üvegházhatást is csökkenti,
- és növeli a leromlott talajok szervesanyag-tartalmát.

Kép forrása: https://issuu.com/agronaplo/docs/talajjavitas_felsofokon_2022/s/15096931
Milyen jótékony hatása van a növényekre a mikorrhiza hálózatnak?
Javul a növények:
- aszálytűrése
- a kártevőkkel és kórokozókkal szembeni ellenálló-képessége
- általános kondíciója
- terméshozama
Hogyan érhetjük el, hogy egészséges talajunk legyen, amiben létrejöhet a mikorrhiza rendszer?
- Szerves anyagokkal kell lazítanunk a talaj szerkezetét:
- komposzt
- humusz
- szerves trágyák
- zöldtrágyák
- mikorrhiza készítmények
- biostimulátorok, talajkondícionálók
- Nem szabad bolygatni a talajt:
- nincs mélyszántás
- nincs talajforgatás
- Takarni kell a talajt:
- mulcsolás
- talajtakaró növények használata
- Csökkenteni kell vagy teljesen meg kell szüntetni a vegyszerek használatát:
- gyomirtók mellőzése
- rovarölők mellőzése
- műtrágyák mellőzése
Ilyenkor persze sokan azt mondják, hogy könnyű mondani, mert akkor nem lesz elég termés, ellep a gyom, stb. És igazuk is van rövid távon, de hosszútávon talajkímélő földműveléssel, takarónövények alkalmazásával és talajélet megőrzésével sokkal egészségesebb és fenntarthatóbb gazdálkodást lehet folytatni.
Több marad a zsebben, több marad a talajban. 🙂
Egy mikorrhizás talajkezelés évtizedekig is kifejti a hatását.
És most érdemes átgondolnunk, hogy a kiskertjeinkben ebből mit tudunk megvalósítani!
Hol alkalmazható jól mikorrhiza adalék a kiskertben?
- fáknál, gyümölcsfáknál,
- szőlőnél,
- zöldségféléknél (kivéve káposztafélék), már a palántáknál,
- dísznövényeknél, cserjéknél
- gyepeknél
Érdekes infó, hogy a káposztafélék nem tudnak ilyen gomba-gyökér kapcsolatot kialakítani, és a dísznövények közül a csillagfürt sem képes erre. Azonban a növények 80%-a akkor fejlődik igazán jól, ha van mikorrhiza hálózat.
Óvjátok a talajt, mert minden onnan indul!
Érdekes videó a mikorrhizáról:
Még többet a talajkímélő földművelésről és a mikorrhizáról itt olvashatsz:
Oszd meg, ha tetszett!
Likeold a Kerti kalauz facebook oldalát!
Ha szeretnél virágokról, kerttel kapcsolatos témákról beszélgetni másokkal, csatlakozz a Kerti kalauz zárt facebook csoportjához!
Tedd fel a kérdésed, segítünk, ha tudunk! 🙂
Az is szuper, ha megosztod a saját tapasztalatod, és segítesz vele másoknak!
Kapcsolódó cikkek