Mi a helyzet ma a legtöbb földterületen?

Az emberi tevékenységek, mint a folyószabályzások, az intenzív mezőgazdasági földművelés, az eltúlzott műtrágya- és vegyszerhasználat mind-mind a természetes életet ölte és öli ki a talajból.

Tudtad, hogy a talajtömörödése is amiatt történik, mert lecsökken benne a szerves anyagtartalom, és kihal belőle az élet?

Sajnos a talaj nem egy megújuló energiaforrás, nem tud olyan gyorsan regenerálódni, mint ahogy kimerítjük.

A jó hír az, hogy sokat tehetünk azért, hogy ezen változtassunk.

Egy egészséges talajban felfoghatatlan mennyiségű baktérium, gomba és sok apró más élőlény található. Ezek együttes jelenléte kell ahhoz, hogy megvalósuljon a tápanyagok és a víz körforgása a talajban. De ez még nem elég. Kell még egy kihagyhatatlan összetevő is.

A növény, melynek gyökerei a földbe hatolnak.

A növények gyökerei és a földben élő gombák egy része képes kapcsolatot kialakítani egymással, ez az úgy nevezett mikorrhiza hálózat, melynek tükörfordítása a “gombagyökér” szó. Ez nagyjából fedi is a dolog leegyszerűsített lényegét, hogy a gomba tulajdonképpen a gyökér meghosszabbítása.

A mikorrhiza hálózat egy zseniális szuperorganizmus.
Mit tud egy ilyen hálózat a talajunkban?

• Információs hálózatot hoz létre a növények között
  Még hogy a növények nem kommunikálnak!? Nagyon is!
  Több kutatás is alátámasztotta, hogy a növények a mikorrhiza rendszeren keresztül üzennek egymásnak, ha valahol felüti a fejét egy betegség vagy kártevő.
  A növénypopuláció többi tagja reagál, felkészül, védekezik a közeledő veszéllyel szemben.
  • Azonos fajok között
    Paradicsomokon végzett megfigyelések kimutatták, hogy az Alternaria solani gombabetegséggel fertőződött egyedekkel szomszédos, egészséges paradicsomokon a fertőzés megjelenése után 65 órával már védőenzimek aktiválódtak.
  • Rokon fajok között
    A duglászfenyőt pusztító fenyőféreg (Choristoneura occidentalis) megjelenése után a szomszédos amerikai sárgafenyőkben is megindult egy védekezési mechanizmus 24 órán belül.

• Vízelosztó hálózatként üzemel
  A mikorrhiza hálózat képes a nedvesség kiegyenlítésére is. A gomba is arra törekszik, hogy minél jobban terjedni tudjon, és a meglévő rendszert életben tartsa, így ahova a növény gyökere nem ér el, vagy nem fér el, ott a gomba veszi át a vízszállító szerepet.

• Tápanyagcserélő hálózatként üzemel
  A gombák és a gyökerek kölcsönös szimbiózisa a tápanyagok “barter” ügyleteiben is megjelenik. A gombák úgynevezett hifái (gombafonalai) szállítják a tápanyagokat a növényeknek, akik ezért cserébe a fotoszintézis gyümölcseivel, a cukrokkal és egyéb szénhidrátokkal látják el a gombákat.
  Itt is megvalósul az elosztás is ugyanúgy, ahogy a víznél.

• Szelektív táplálás
  A mikorrhiza hálózathoz kapcsolódó növények képesek tápanyagokat juttatni saját egyedeikhez, illetve rokon növényekhez, például egy erdőben a nagyobb fák tápanyagokat küldenek a kisebb példányokhoz, hogy azok az árnyékban, illetve kevésbé mély gyökereik ellenére is hozzájussanak a megfelelő tápanyagokhoz.

• Szénmegkötő képesség
  A mikorrhizával átszőtt talajokban magasabb a széntartalom, ami azt jelenti, hogy több szenet tud megkötni a talaj:
  • így a légköri CO₂ mennyisége is csökken, ami az üvegházhatást is csökkenti,
  • és növeli a leromlott talajok szervesanyag-tartalmát.

Milyen jótékony hatása van a növényekre a mikorrhiza hálózatnak?

Javul a növények:

• aszálytűrése
• a kártevőkkel és kórokozókkal szembeni ellenálló-képessége
• általános kondíciója
• terméshozama

Hogyan érhetjük el, hogy egészséges talajunk legyen, amiben létrejöhet a mikorrhiza rendszer?

• Szerves anyagokkal kell lazítanunk a talaj szerkezetét:
  • komposzt
  • humusz
  • szerves trágyák
  • zöldtrágyák
  • mikorrhiza készítmények
  • biostimulátorok, talajkondícionálók

• Nem szabad bolygatni a talajt:
  • nincs mélyszántás
  • nincs talajforgatás

• Takarni kell a talajt:
  • mulcsolás
  • talajtakaró növények használata

• Csökkenteni kell vagy teljesen meg kell szüntetni a vegyszerek használatát:
  • gyomirtók mellőzése
  • rovarölők mellőzése
  • műtrágyák mellőzése

Ilyenkor persze sokan azt mondják, hogy könnyű mondani, mert akkor nem lesz elég termés, ellep a gyom, stb. És igazuk is van rövid távon, de hosszútávon talajkímélő földműveléssel, takarónövények alkalmazásával és talajélet megőrzésével sokkal egészségesebb és fenntarthatóbb gazdálkodást lehet folytatni.

Több marad a zsebben, több marad a talajban. 🙂

Egy mikorrhizás talajkezelés évtizedekig is kifejti a hatását.

És most érdemes átgondolnunk, hogy a kiskertjeinkben ebből mit tudunk megvalósítani!

Hol alkalmazható jól mikorrhiza adalék a kiskertben?

• fáknál, gyümölcsfáknál,
• szőlőnél,
• zöldségféléknél (kivéve káposztafélék), már a palántáknál,
• dísznövényeknél, cserjéknél
• gyepeknél

Érdekes infó, hogy a káposztafélék nem tudnak ilyen gomba-gyökér kapcsolatot kialakítani, és a dísznövények közül a csillagfürt sem képes erre. Azonban a növények 80%-a akkor fejlődik igazán jól, ha van mikorrhiza hálózat.

Óvjátok a talajt, mert minden onnan indul!

Érdekes videó a mikorrhizáról:

Még többet a talajkímélő földművelésről és a mikorrhizáról itt olvashatsz:

• www.talajreform.hu
• www.agrofutura.hu
• www.permaforum.hu

Oszd meg, ha tetszett!

Likeold a Kerti kalauz facebook oldalát!
Ha szeretnél virágokról, kerttel kapcsolatos témákról beszélgetni másokkal, csatlakozz a Kerti kalauz zárt facebook csoportjához!
Tedd fel a kérdésed, segítünk, ha tudunk! 🙂
Az is szuper, ha megosztod a saját tapasztalatod, és segítesz vele másoknak!

Kapcsolódó cikkek