Egy varázslatos, föld alatti hálózat – Mikorrhiza a talajban

Mi a helyzet ma a legtöbb földterületen?

Az emberi tevékenységek, mint a folyószabályzások, az intenzív mezőgazdasági földművelés, az eltúlzott műtrágya- és vegyszerhasználat mind-mind a természetes életet ölte és öli ki a talajból.

Tudtad, hogy a talajtömörödése is amiatt történik, mert lecsökken benne a szerves anyagtartalom, és kihal belőle az élet?

Sajnos a talaj nem egy megújuló energiaforrás, nem tud olyan gyorsan regenerálódni, mint ahogy kimerítjük.

talajjavítás mikorrhiza gombával
Kép: Red Zeppelin on Pexels.com

A jó hír az, hogy sokat tehetünk azért, hogy ezen változtassunk.

Egy egészséges talajban felfoghatatlan mennyiségű baktérium, gomba és sok apró más élőlény található. Ezek együttes jelenléte kell ahhoz, hogy megvalósuljon a tápanyagok és a víz körforgása a talajban. De ez még nem elég. Kell még egy kihagyhatatlan összetevő is.

A növény, melynek gyökerei a földbe hatolnak.

A növények gyökerei és a földben élő gombák egy része képes kapcsolatot kialakítani egymással, ez az úgy nevezett mikorrhiza hálózat, melynek tükörfordítása a “gombagyökér” szó. Ez nagyjából fedi is a dolog leegyszerűsített lényegét, hogy a gomba tulajdonképpen a gyökér meghosszabbítása.

Mikorrhiza gomba
Mikorrhiza fenyő magoncok gyökerei közt
Kép: https://www.ijcmas.com/

A mikorrhiza hálózat egy zseniális szuperorganizmus.
Mit tud egy ilyen hálózat a talajunkban?

  • Információs hálózatot hoz létre a növények között
    Még hogy a növények nem kommunikálnak!? Nagyon is!
    Több kutatás is alátámasztotta, hogy a növények a mikorrhiza rendszeren keresztül üzennek egymásnak, ha valahol felüti a fejét egy betegség vagy kártevő.
    A növénypopuláció többi tagja reagál, felkészül, védekezik a közeledő veszéllyel szemben.
    • Azonos fajok között
      Paradicsomokon végzett megfigyelések kimutatták, hogy az Alternaria solani gombabetegséggel fertőződött egyedekkel szomszédos, egészséges paradicsomokon a fertőzés megjelenése után 65 órával már védőenzimek aktiválódtak.
    • Rokon fajok között
      A duglászfenyőt pusztító fenyőféreg (Choristoneura occidentalis) megjelenése után a szomszédos amerikai sárgafenyőkben is megindult egy védekezési mechanizmus 24 órán belül.
  • Vízelosztó hálózatként üzemel
    A mikorrhiza hálózat képes a nedvesség kiegyenlítésére is. A gomba is arra törekszik, hogy minél jobban terjedni tudjon, és a meglévő rendszert életben tartsa, így ahova a növény gyökere nem ér el, vagy nem fér el, ott a gomba veszi át a vízszállító szerepet.
  • Tápanyagcserélő hálózatként üzemel
    A gombák és a gyökerek kölcsönös szimbiózisa a tápanyagok “barter” ügyleteiben is megjelenik. A gombák úgynevezett hifái (gombafonalai) szállítják a tápanyagokat a növényeknek, akik ezért cserébe a fotoszintézis gyümölcseivel, a cukrokkal és egyéb szénhidrátokkal látják el a gombákat.
    Itt is megvalósul az elosztás is ugyanúgy, ahogy a víznél.
  • Szelektív táplálás
    A mikorrhiza hálózathoz kapcsolódó növények képesek tápanyagokat juttatni saját egyedeikhez, illetve rokon növényekhez, például egy erdőben a nagyobb fák tápanyagokat küldenek a kisebb példányokhoz, hogy azok az árnyékban, illetve kevésbé mély gyökereik ellenére is hozzájussanak a megfelelő tápanyagokhoz.
  • Szénmegkötő képesség
    A mikorrhizával átszőtt talajokban magasabb a széntartalom, ami azt jelenti, hogy több szenet tud megkötni a talaj:
    • így a légköri CO2 mennyisége is csökken, ami az üvegházhatást is csökkenti,
    • és növeli a leromlott talajok szervesanyag-tartalmát.
Mikorrhiza gomba
Mikorrhiza hálózat
Kép forrása: https://issuu.com/agronaplo/docs/talajjavitas_felsofokon_2022/s/15096931

Milyen jótékony hatása van a növényekre a mikorrhiza hálózatnak?

Javul a növények:

  • aszálytűrése
  • a kártevőkkel és kórokozókkal szembeni ellenálló-képessége
  • általános kondíciója
  • terméshozama

Hogyan érhetjük el, hogy egészséges talajunk legyen, amiben létrejöhet a mikorrhiza rendszer?

  • Szerves anyagokkal kell lazítanunk a talaj szerkezetét:
    • komposzt
    • humusz
    • szerves trágyák
    • zöldtrágyák
    • mikorrhiza készítmények
    • biostimulátorok, talajkondícionálók
  • Nem szabad bolygatni a talajt:
    • nincs mélyszántás
    • nincs talajforgatás
  • Csökkenteni kell vagy teljesen meg kell szüntetni a vegyszerek használatát:
    • gyomirtók mellőzése
    • rovarölők mellőzése
    • műtrágyák mellőzése

Ilyenkor persze sokan azt mondják, hogy könnyű mondani, mert akkor nem lesz elég termés, ellep a gyom, stb. És igazuk is van rövid távon, de hosszútávon talajkímélő földműveléssel, takarónövények alkalmazásával és talajélet megőrzésével sokkal egészségesebb és fenntarthatóbb gazdálkodást lehet folytatni.

Több marad a zsebben, több marad a talajban. 🙂

Egy mikorrhizás talajkezelés évtizedekig is kifejti a hatását.

És most érdemes átgondolnunk, hogy a kiskertjeinkben ebből mit tudunk megvalósítani!

Hol alkalmazható jól mikorrhiza adalék a kiskertben?

  • fáknál, gyümölcsfáknál,
  • szőlőnél,
  • zöldségféléknél (kivéve káposztafélék), már a palántáknál,
  • dísznövényeknél, cserjéknél
  • gyepeknél

Érdekes infó, hogy a káposztafélék nem tudnak ilyen gomba-gyökér kapcsolatot kialakítani, és a dísznövények közül a csillagfürt sem képes erre. Azonban a növények 80%-a akkor fejlődik igazán jól, ha van mikorrhiza hálózat.

Óvjátok a talajt, mert minden onnan indul!

Érdekes videó a mikorrhizáról:

Még többet a talajkímélő földművelésről és a mikorrhizáról itt olvashatsz:

Likeold a Kerti kalauz facebook oldalát!
Ha szeretnél virágokról, kerttel kapcsolatos témákról beszélgetni másokkal, csatlakozz a Kerti kalauz zárt facebook csoportjához!
Tedd fel a kérdésed, segítünk, ha tudunk! 🙂
Az is szuper, ha megosztod a saját tapasztalatod, és segítesz vele másoknak!

Kapcsolódó cikkek