Akárki akármit is mond, a bőrünkön érezzük a klímaváltozást: pusztító aszályok, őrült magas hőmérsékletek nyáron. Híján vagyunk a kiegyensúlyozott csapadéknak, és az aszály miatt kiöntözött talajvíz is csak ront a helyzeten, vízhiány van már néhány településen is. Pontosan ezért égetően fontos téma a talajtakarás! Mivel takarjunk? Hogyan is csináljuk?

Miért fontos a talajtakarás?

• nem szárad ki a talaj, mert nem éri nap, ezért lassabban melegszik fel, alacsonyabb a kipárolgás
• egészséges talajéletet biztosít, mert a nedves talajban életben maradnak a hasznos talajlakók
• javul a talaj szerkezete, mert a természetes mulcsok szerves anyagot juttatnak a talajba
• kevesebb gyom tud kihajtani a fény hiánya miatt

Mivel takarjuk a talajt?

Rettentően sok lehetőség közül választhatunk, hogyha eldöntöttük, hogy az ágyásunkban a növények között a talajt szeretnénk takarni.

---

1. Talajtakaró növények

Valójában ezt a természet tudja magától is. Ha megnézünk egy békén hagyott réti területet, akkor azt láthatjuk, hogy nincs szabadon maradt felület, 1 m²-en is jelentős számú, különböző növény él.

Ne feledjük, hogy a sűrű növényültetés is megvalósít egyféle talajtakarást.

Azokat a növényeket, amik sikerrel fedik el a szabad földfelületeket, alacsonyak és remekül terjednek, talajtakaró növényeknek is nevezzük.

A talajtakaró növények nem csak visszafogják a felmelegedést és a kipárolgást, de gyökereikkel lazítják a talajt is. Díszítőértékük magas, hiszen változatos virágokkal és levéltextúrákkal dobják fel a kertet.

Mire kell figyelni a talajtakaró növények alkalmazásánál?

Itt a titok abban rejlik, hogyha tudjuk, hogy hova milyen talajtakaró növényt alkalmazzunk.

Ismerünk kell a talajtakaró növények igényeit és a növekedési viselkedését: mennyi napot igényel, mennyi vizet, milyen talajt szeret, milyen agresszíven terjed.

Minél agresszívebb egy növény, annál gyorsabban fogja kitölteni a rendelkezésre álló teret. Azonban a terület benövése után sem áll meg, szabályoznunk kell folyamatosan.

Ezt mindig mérlegeljük a telepítés előtt, hogy türelmesek leszünk, és lassabb terjeszkedésű növényt választunk, vagy gyorsan eltakarót választunk, és utána folyamatosan karbantartunk minden évben.

Napos helyekre az alacsony növésű varjúhájak, a kúszó kakukkfüvek, a kövirózsák, a deres csenkesz nagyon jók, de az ezüst veronika, a molyhos madárhúr vagy a gyapjas tisztesfű (nyuszifül) is remek.

Ha nem csontszáraz a talaj a napon, akkor az árlevelű lángvirág, a pázsitviola és a pünkösdi szegfű is szépen teljesít.

Félárnyékos/árnyékos helyekre megfelelő a kaméleonvirág, a turbántok, az árvacsalán, a tündérvirág, szagos müge, indás ínfű, kapotnyak, japán kövérke, mohafélék, meténgek, podagrafű, gyöngyvirág, borostyán.*

*A dőlt betűvel szedett növények agresszíven terjednek!

Kell-e a talajtakaró növények alá geotextil?

A talajtakaró növények alá nem kell geotextil.

A geotextilt nem használhatjuk talajtakarásra, mert nem arra való, pont ezért nem is UV-álló. A talajtakaró növények olcsóbbak, és be fogják fedni a talajt sokkal gyorsabban, ha nem akadályozza őket ez a műanyag vacak.

---

2. Természetes mulcsok, szerves talajtakarók

• Összeaprított ágak
• Összeaprított növénymaradványok
• Lenyírt fű
• Levelek
• Szalma
• Fakéreg
• Faapíték
• Faforgács
• Komposzt
• Kartonpapír

Mire kell figyelni a természetes mulcsok használatánál?

A szerves anyagok idővel lebomlanak, így ezeket a mulcsokat folyamatosan pótolnunk kell . A tavaszi visszavágásnál is aprítsuk fel a levágott növényeket, és szórjuk vissza a tövük mellé úgy, hogy ne akadályozzuk a növekedést, de megnehezítsük a gyomok elterjedését.

A természetes mulcsokat ne púpozzuk fel a növények tövénél, mert gombás megbetegedést okozhatnak, ez leginkább a fenyőkéreg esetében szokott előfordulni, mikor még gyakori öntözést is kapnak a növények. Téli védelemnek viszont nagyon jó megoldás, de ilyenkor ugye nem megy a locsolórendszer, és tavasszal a növekedés megindulásakor, le is kell húznunk a felesleges mulcsot, leveleket a friss hajtásokról.

Legjobb, ha a száraz ágak / kéreg és a friss zöld levelek vagy lenyírt fű vegyesen kerül az ágyásokba, hiszen ez egyfajta komposztálás is. A helyes arányokról komposztálásról szóló írásomban olvashatsz.

Az éveken át folytatott szerves mulcsolás jelentősen javítja a talaj szerkezetét, és ellátja a növényt megfelelő tápanyagokkal is.

Amelyik növény például több káliumot igényel, mint a többi, az egy idő után odagyűjti a talajból a káliumot. Ezt segíthetjük azzal, hogy saját, összeaprított maradványait szórjuk a növény mellé, amiben már magasabb a káliumtartalom is. És így tulajdonképpen megvalósítunk egy természetes körforgást.

A természetben is ugyanez történik, hiszen senki sem kapirgálja össze a lehullott lombot egy tölgyerdőben, vagy sepregeti össze egy bodzás terület alatt a bodzaleveleket.

Apróbb méretű mulcs alkalmasabb a növények közötti talajtakarásra, melyekben a növények természetes növekedése, szélesedése nem akadályozott.

Nagyobb méretű fakérget vagy faaprítékot akkor alkalmazzunk, ha pl egy örökzöld sövénysor alatt szeretnénk a talajt elfedni, és nem nagyon alkalmas ott más növénnyel próbálkozni.

Milyen vastag legyen a mulcs?

Általánosságban elmondható, hogy 6-8 cm-es mulcsréteggel már nagyon jó talajtakarást tudunk megvalósítani. Van, aki a 8-10 cm-re esküszik, de mindig figyeljünk arra, hogy ne legyen felpúpozva a mulcs a növények tövénél, főleg ha van öntözőrendszer is.

Konyhakerti mélymulcs

Ezt érdemes külön tárgyalni!

A konyhakerti növények legtöbbje egynyári vagy annak kezeljük, mert az első évben kell neki valamiféle hasznot hoznia. Egy szezon alatt kell magból terméssé fejlődni, ami sok energiát igényel, azaz vizet, tápanyagot és egész sok napot.

A konyhakertben egy tavasztól őszig tartó szezonban az a kívánatos, ha a fent felsorolt feltételek folyamatosan megvannak. Ehhez pedig kifejezetten jó választás a mélymulcsos technika. Ilyenkor az őszi, szezonvégi időszakban is már vastagon (50-60 cm is akár) kikerül a mulcsanyag a földre (szalma, fű, stb.), mely egész télen rokkan, talajjá alakul.

Tehát a szezonon kívül folyamatosan készül az új talaj a szezonra. A magas szervesanyagtartalom miatt a talaj folyton nedves, nagyon jó szerkezetű, tápanyagban gazdag, azaz megfelelő a konyhakerti haszonnövények számára. Tavasszal belekerülnek a palánták vagy a magok (ott szét kell húzni a talajig a mulcsot), és indul az élet.

Sokan azt hiszik, hogy az a jó MINDEN növénynek, ha sok vizet és tápanyagot kap és sok-sok napsütést. Ez egy téves elgondolás.

Így van az, hogy valaki nem érti, hogy miért pusztult el a levendula, miközben a paradicsom vagy a hortenzia nagyon szép, hiszen mindegyik minden nap kapott vizet. A levendula tulajdonképpen kirohadt a sok víztől, míg a paradicsom és a hortenzia elnyelte.

A díszkertben nem a mélymulcs kialakítása a cél, hanem a talaj védelme. Szabályozni a talaj nedvességét, hőmérsékletét és a minimálisan elég tápanyagot biztosítani.

A túlzott tápanyagmennyiség a növényt túlzott növekedésre készíti, amely gyengíti annak szerkezetét (megnyúlt sejtek, elvékonyodó sejtfalak), ami betegségekkel és kártevőkkel szemben sebezhetővé teszi, valamint lerövidíti a növény élettartamát is.

Kell-e geotextil a szerves mulcsok alá?

Nem. Nem kell. A szerves mulcsok lebomlanak, tehát földdé alakulnak, így aztán a geotextil funkcióját veszti, csak műanyag szemétté válik a talajba ágyazva. A gyomok is jönni fognak geotextil ide vagy oda.

A csoportban írtam már a geotextilről bővebben, ott olvashatjátok a részleteket.

Olyan nincs, hogy nincs egyetlen gyom sem. 😀 Sajnos. 🙂

Minden esetben számítanunk kell gyomokra, csak jól kivitelezett talajtakarás esetén nagyságrendekkel kevesebbre. Emellett kiegyensúlyozottabb vízháztartást és tápanyagellátást tudunk kialakítani a talaj mulcsozásával.

Saját tapasztalat alapján azt mondhatom, hogy egy mulcsolt évelőágyás nagyjából fele annyi öntözést igényel, mint egy talajtakarás nélküli. Gazolni nem nagyon szoktam 😀

+1 kis értekezés a kavicsról és a kőzúzalékokról

Ha növényeket szeretnénk kavicságyba/murvába ültetni, úgy nevezett “kavicskertet” szeretnénk kialakítani, akkor jól fontoljuk meg a tervünket!

• szárazságtűrő ágyások, sziklakertek készítésénél alkalmazzuk
• ilyenkor a kavics vagy a kő nem bomlik le, legfeljebb aprózódik, ha olyan fajta, de nem fog beépülni a talajba úgy, ahogy a szerves mulcsok táplálják a talajt, de a talaj kiszáradását lassítja
• minimum 7 cm vastagon kell kiszórni egy megfelelően előkészített talajra, hogy viszonylag gyommentes legyen
• a legjobb az apró méret: 4-12 mm-es
• a növényeket speciális technikával kell a kavicsba ültetni, figyelve arra, hogy föld ne szóródjon a kavicsra, és növények gyökere oda kerüljön, ahova kell, ne túl mélyre, ne túl magasra
• ilyen esetben a geotextil alkalmazása szükségtelen, és a növények közelében egyáltalán nem kívánatos
• a kevesebb rétegvastagság és a geotextil kombó nem jó. Sőt egy hosszú szenvedést indítunk el vele, melyben a növények és mi is szenvedni fogunk.
• a kavicsot tisztítani kell a növénymaradványoktól (lehullott levelek, elszáradt ágak), különben el fog gazosodni, hiszen a növénymaradványok lebomlanak, és a kavicsok, kövek közt talajjá alakulnak
  pl: lombhullató növények alá kavicsot vagy hasonlót tenni eléggé meggondolatlan dolog, kivéve akkor, ha a lombfúvózás a hobbink 😀
• egy kavicságyban egymástól távol elszórt növények boldogtalanok, mert mint minden élőlény, kapcsolódni akarnak másokhoz.

A talajtakarás mellett a megfelelő öntözési mód is nagyon fontos, de erről majd legközelebb! 🙂

Oszd meg, ha tetszett!

Likeold a Kerti kalauz facebook oldalát!
Ha szeretnél virágokról, kerttel kapcsolatos témákról beszélgetni másokkal, csatlakozz a Kerti kalauz zárt facebook csoportjához!
Tedd fel a kérdésed, segítünk, ha tudunk! 🙂
Az is szuper, ha megosztod a saját tapasztalatod, és segítesz vele másoknak!

Kapcsolódó cikkek