A levendula annyira ismert növény, hogy talán nem is kell bemutatnom nektek.
Vagy mégis? 🙂
A levendula gondozása egyáltalán nem bonyolult, a leggyakoribb hiba a túlgondoskodás.
A levendula legelterjedtebb fajtája a közönséges vagy keskenylevelű levendula (Lavandula angustifolia), mely egy mediterrán klímáról származó (Délkelet-Európa), örökzöld félcserje.
Júniustól júliusig virágzik, kiválóan szárazságtűrő növény. Kevés tápanyagot igényel és napos fekvést. Kulcsfontosságú a jó vízelvezetésű talaj, ugyanis a levendula gyökere hajlamos a rohadásra.
Szerencsére a keskenylevelű levendula egészen jól bírja a fagyokat, így terjedhetett el könnyedén Magyarországon is.
Sokszor az évelők között árulják, mert remekül társítható velük. Érdemes a kertben több fajta levendulát is kipróbálni, évelőkkel és cserjékkel vegyíteni.

Amit tudni érdemes a keskenylevelű levenduláról
Talaj | Jó vízáteresztő, sovány talaj Típus: Homokos, vályog, meszes. pH: savas, semleges, lúgos |
Fényigény | Napos fekvés |
Vízigény | Alacsony |
Szárazságtűrő | Igen |
Virága | fehér – rózsaszín – lila – nyáron (június – július) |
Magasság | 40-60 cm |
Szélesség | 60-100 cm |
Télállóság | télálló -15 fokig |
Gondozás | Nem szabad túlöntözni, sem tápdús környezetet biztosítani számára. Virágzás után visszavágást alkalmazhatunk a kompakt forma megőrzése érdekében, de elegendő évi egy, tavaszi visszavágás is. |
Szaporítás | Dugványozással nyár végén és magvetéssel ősszel. |
Veszélyesség | Nincs. |
Növények, amikkel jól mutat társításban | Kúpvirágok (Rudbeckia), Díszgyertya (Gaura), Szamárkenyér (Echinops), Bíbor kasvirág (Echinacea), Ernyős verbéna (Verbena bonariensis), Pompás varjúháj (Sedum vagy Hylotelephium), Rozmaring (Rosmarinus) , Zsálya (Salvia), Veronikafélék, Cickafark (Achillea), Varfű (Knautia), Csinos árvalányhaj (Stipa tenuissima), Hamvas cipruska (Santolina), Gyapjas tisztesfű (Stachys byzantina), Széleslevelű sóvirág (Limonium latifolium) |

Honnan is indítsuk el a gondolatainkat, mikor egy növény számára keresünk megfelelő helyet a kertünkben? A kiindulás legyen mindig a növény természetes élőhelyének vizsgálata.
A keskenylevelű levendula természetes élőhelye – Lavandula angustifolia
Élőhelye a napsütötte, sziklás, száraz, füves lejtők, extrémszáraz, forró, köves, sziklás terepek, melyek gyakran meszesek is. Olykor sóval is terheltek ezek a területek.

Milyen körülmények vannak a természetes élőhelyen?
- sovány, meszes, sziklás, köves talaj
- jó vízelvezetés
- pusztító napsütés
- mediterrán klíma
- ősztől tavaszig van csapadék
- több hónapig tartó aszály nyáron
Mi nincs a természetes élőhelyen?
- tápanyagban dús, nedves, humuszos talaj
- vastag szerves mulcs, fenyőmulcs a talajon
- árnyék
- állandó, nyári csapadék, öntözőrendszer
- meleg és párás környezet egyszerre
A levendula évszázadok, évezredek alatt a természetes élőhelyi viszonyokhoz fejlődött ki. Ezért kiválóan bírja a száraz, meleg nyarakat. Viszont a nyári meleg és a pára együttes jelenléte gombásodást okoz a növényen. A leggyakoribb gomba a Phytophtora cinnamomi, mely a levendulát, a rozmaringot, a cipruskát, a szuhart, a zsályát és a csarabot is kipusztítja.
A gomba a növény tövét támadja (24-28 fok az ideális hőmérséklet a gombatámadásra), szétrohasztva azt, amitől a növény hirtelen elhal. Ekkor a jóhiszemű, ám tájékozatlan kertbarát elkezdi öntözni a kókadó levendulát, amivel megmenteni azt nem tudja, viszont a vízzel együtt átúsztatja a gombaspórákat a következő levenduláig.
A levendulának kártevője nem nagyon akad, az aromás levelek elűzik őket.

Hogyan védhetjük meg a levendulát és más mediterrán növényeket a gombás fertőzéstől?
- Ne alkalmazzunk szerves mulcsokat a mediterrán növények alatt, így a levendula tövénél sem. Ebben az esetben abszolút indokolt az ásványi mulcsok alkalmazása, a legjobb választás a 4-12 mm-es szemcseméret 6-8 cm vastagon. A szerves mulcs nem az összes csapadékot vezeti a talajba, hanem magába is szív belőle, majd folyamatosan párolog ki belőle a nedvesség, ami ebben az esetben egyáltalán nem kívánatos.
- Ne alkalmazzunk öntözőrendszert a levendula alatt, mellett, mert a nyári hónapokban megteremtjük vele a párát a Phytophtora gombának. Az is gondot okozhat, ha levendula levelére permeteződik az öntözőrendszer vize.
- Kiváló vízelvezetésű talajt kell biztosítani, a levendula remekül tolerálja a meszes talajokat, egyedül az agyaggal gyűlik meg a gondja. De ilyenkor sem kell elkeserednünk, mert megoldhatjuk a kellemetlen helyzetet. A levendulák tervezett helyének talaját ásóvillával, forgatás nélkül fel kell lazítani, homokot, kvarchomokot, sódert adni a területhez, valamint lejtést is kell kialakítani, hogy a csapadékvíz hamar tova tudjon folyni a levenduláktól. Kialakíthatunk egy 20-30 cm magas dombot, is kiemelve a növények gyökerét az agyagos földből, illetve ezzel egyszerre biztosíthatjuk a lejtést is. A pangó víz megfullasztja a levendula gyökerét.
- Olyan helyet keressünk a levendulának, a mediterrán növényeknek, ahol jó a légmozgás, és könnyen felszárad a talaj felszíne egy kiadós eső után is.
A keskenylevelű levendula gondozása – Lavandula angustifolia
Összefoglalva a fentieket a következők a legfontosabbak a levendula gondozása kapcsán:
- jó vízelvezetésű, sovány, laza talaj
- teljes napos fekvés, jó légmozgás
- a meleg, párás környezet elkerülése
- évi egyszeri vagy kétszeri metszés
- nem szabad tápozni, komposzttal támogatni
Ha a levendulánk hatalmasra nő, a virágai kifekszenek, az tápanyagtúladagolásra utal. Ha túl jó a talaj a kertünkben, bizony homok és sóder hozzáadásával le kell rontanunk azt. A tápanyagban dús környezet lerövidíti a levendula élettartamát.
A keskenylevelű levendula metszése
A levendulát március közepétől április elejéig kell megmetszeni. Ha ez a metszés kimarad a levendula töve felkopaszodik, elöregszik.
A levendula metszését úgy végezzük el, hogy a lehető legjobban vágjuk vissza. Mit jelent ez? Ez annyit tesz, hogy a levendula ágait vizsgáljuk meg tavasszal, hogy hol látunk zöld hajtásokat. A legalsó hajtással együttvéve 3-5 rügyig, levélig vágjuk vissza. Ez igen drasztikus visszametszést jelent, de ne ijedjünk meg, szépen ki fog hajtani, és szuper kompakt formája lesz.
Az is jó irányadó lehet, ha először visszavágjuk a levendulát az 1/3-adára. Szép, félgömb formára alakítsuk, és ezután eldönthetjük, hogy ha túl soknak találjuk a levélkezdemények vagy rügyek számát, még jobban visszavágjuk vagy sem.
Az elöregedett levendulabokrot is fiatalíthatjuk, ha ugyanúgy visszavágjuk 3-5 rügyig az ágait, és ezen felül a felkopaszodott ágak 1/3-át alaposan visszavágjuk. Ezzel módszerrel 3 év alatt rendbe lehet hozni az elöregedett töveket is.
Vannak, akik virágzás után is visszavágják a levendulát, vagy éppen leszüretelik a virágát, ilyenkor gyér másodvirágzásra számíthatunk ősszel. A nyári metszéskor csak a virágszárakat metsszük le, illetve esetleg minimálisan a lombot.
Aki nem szüreteli le a levendulát, az eldöntheti, hogy meghagyja-e az elnyílt virágok maradványait. Én meghagyom, mert a levendula magtokjai meglehetősen szép elemei az őszi kertnek.

A keskenylevelű levendula ültetése
A levendulát napos helyre ültessük laza, sovány talajba. Szárazságtűrése akkor lesz igazán jó, ha karógyökere mélyen tud hatolni a talajba. A gyökeret úgy ösztönözhetjük a lefelé törekedésre, ha a frissen ültetett levendulát kevesebbszer, de alaposan beöntözzük úgy, hogy két öntözés között mindenképpen száradjon ki a talaj felső rétege.
Mivel öntözőrendszer nem javasolt a levendula gondozásához, ezért érdemes tányérszerű mélyedést kialakítani a tő körül, hogy a csapadékot összegyűjtse.
6-8 cm ásványi mulccsal boríthatjuk a levendulák ágyását.
Ültethetjük csoportosan, sövénynek vagy lágyszárú évelőkkel vegyesen. Sokszor rózsával is társítják, ilyenkor is figyelni érdemes a talajviszonyokra, a rózsák nagyon szeretik a nedves, agyagos talajt.

A keskenylevelű levendula szaporítása
A levendula magról és dugványról szaporítható. Magokról eltérő egyedeket nevelhetünk, dugványozással pontosan ugyan olyan növényt nevelünk, mint amilyen az anyanövény.
A magoknak hideghatás kell, így érdemes őket ősszel hidegágyba vetni. Ha nem vágjuk le a virágokat, és meghagyjuk március végéig a virágmaradványokat, rendszerint előbújik pár magról nőtt palánta is. A hibrid levendulák általában sterilek, nem szaporíthatóak magról. (Ezeket érdemes közterületeken, ritkán gondozott kertekben, nyaralók kertjében alkalmazni.)
Nyár végén készítsünk dugványokat, amiket tűzzünk homokba vagy homokkal, perlittel kevert palántaföldbe. A levendula esetében nem jó bezacskózni a dugványokat, mert könnyen elrohadnak. Ezért közvetlen napsütéstől védett helyen tartsuk a cserepeket, és figyeljünk a nedvességre, mert a túl sok elrohasztja, a túl kevés pedig kiszárítja a dugványokat.
Miért szokás a levendula dugványokat a cserép szélébe tűzni? Mert a kihajtó gyökerek, ha ellenállásba ütköznek, szétválnak, hogy más irányba induljanak. Több mélyebb, lefele törő gyökér képződik, mert a cserép falába ütközők szétválnak és lefele veszik az irányt.

A levendula fajtái – Lavandula
Nagyon sok fajtája van a levendulának, nem is hinnétek mennyi. Több, mint 400! Most a teljesség igénye nélkül felsorolok jó párat.
Lavandula angustifolia – Közönséges vagy keskenylevelű levendula
Ebből készítik a levendulakészítményeket, illetve a széleslevelű levendulából.
- L. angustifolia ‘Alba’ – teljesen fehér virágú
- L. angustifolia ‘Folgate’ – liláskék virágú törpe fajta
- L. angustifolia ‘Hidcote Blue’ – intenzív liláskék virágú, érzékeny a pangó vízre, tökéletes vízelvezetést igényel. Lejtős területre ültessük vastag kavicsmulccsal.
- L. angustifolia ‘Hidcote Pink’ – halványrózsaszín virágú
- L. angustifolia ‘Munstead’ – élénklila virágú, erőteljes növekedésű, hosszú életű fajta
- L. angustifolia ‘Twickel Purple’ – halvány mályváslila virágú, dúsan virágzó fajta
Lavandula latifolia – Széleslevelű levendula
Kissé fagyérzékenyebb faj, mely 40-50 cm széles és 60 cm magas (virággal). Nagyon aromás faj, levelei tavasszal zöldesezüst színűek, nyárra teljesen ezüstté válnak. Mályvás – kékes virágai hosszú szárakon nőnek. Jól tolerálja a meszes talajt. Levendulakészítményekhez használják.
Lavandula x intermedia – Hibrid levendula
A keskenylevelű és a széleslevelű levendula hibridje (L. angustifolia és L. latifolia), mely a természetben is gyakran előfordul. Nagyon aromásak a levelei, tulajdonságai a konkrét fajtától függenek, hogy melyik szülő tulajdonságai dominálnak a hibridben, de minden hibrid levendula jól tolerálja a meszet és száraz talajt igényel tökéletes vízelvezetéssel. Ne ültessük nagy tömegben. Steril, nem szaporodik magról. Levendulakészítményekhez használják.
- L. x intermedia ‘Alba’ – fehér virágú, 1,5 m szélességet is elérhet
- L. x intermedia ‘Dutch’ – halvány mályva virágú, gyönyörű ezüst levélzete van, szeptemberig virágzik
- L. x intermedia ‘Grosso’ – élénk lila virágú, kompakt méretű
- L. x intermedia ‘Hidcote Giant’ – lila virágú, nagy méretű, hosszú virágszárakkal
- L. x intermedia ‘Julien’ – lila virágú, későn, júliusban kezdi a virágzását
- L. x intermedia ‘Super’ – halványmályva virágú, kellemes aromájú
Lavandula dentata – Fogazott levendula
Magas és széles fajta (60-100 cm), de fagytűrése csak -6-8 fok körül alakul. Spanyolországban és Marokkóban honos. Leveleinek széle finoman fogazott, tavasszal nagyobb leveleket fejleszt, nyáron kisebbeket, keskenyebbeket, melyeket függőlegesen tart, hogy csökkentse a levelekre eső az erős napsütés mennyiségét. Jól tolerálja a meszes talajt, és tűri a sót is. Virágai halványkékes lilák.
Lavandula lanata – Gyapjas levendula
30-60 cm magas és 40-50 cm széles, sötétlila virágú. A gyapjas levendula levelei nyárra szinte teljesen fehérré válnak, olyan gyapjas lesz az apró szőrök miatt. Akár 5 hónap szárazságot is elvisel, de kb -12-15 fokig télálló a a talaj vízelvezetésének mértékétől függően. Jól tolerálja a meszes talajt, tökéletes vízelvezetést igényel.

Kép forrása: https://www.quintadosouriques.com
Lavandula x ginginsii
A fogazott és a gyapjas levendula hibridje, csak -8 fokig télálló. Steril, nem szaporodik magról.
Lavandula x chaytorae
A gyapjas és a közönséges levendula hibridje, közepes méretű, mélylila virágú, -12-15 fokig télálló. Kompakt növekedésű, elterülésre kevésbé hajlamos. Steril, nem szaporodik magról.
Lavandula x losae
A gyapjas és a széleslevelű levendula hibridje, kevéssé ismert. Szép ezüstös és gyapjas levelei vannak, virágai sötétlilák. Csak nagyon köves, száraz talajon él meg. közepes méretű, -12-15 fokig télálló. Kompakt növekedésű, elterülésre kevésbé hajlamos. Steril, nem szaporodik magról.
Lavandula stoechas
Általában 60-90 cm széles és ugyanilyen magas is. Jellegzetessége a virágzat tetején színes fellevelekből álló korona található. A virágok és a korona színe is változatos, a fehértől a bordóig változik. A korona és a virágok színe nem feltétlenül egyező. Fagytűrő -5 fokig. Napos helyre, sziklakertbe ültessük, de cserépben is jól bírja.

A levendula elnevezései
A levendula neve a latin ‘lavo‘ szóból ered, ami mosni-t jelent. Ez arra a szokásra utal, hogy a fürdővízbe szokás volt tenni pár csepp levendulaolajat, nemcsak jó illata, de antiszeptikus hatása miatt is. A frissen mosott ruhák közé is tettek szárított levendulaágat, hogy elűzzék a rovarokat.
Sokszor említettem már, hogy nem árt tudni a növények latin nevét, mikor vásárolni indulunk. Ez a levendulánál kifejezetten igaz. 😀
Például a fogazott levendulát (L. dentata) a franciák angol levendulának nevezik, míg az angolok francia levendulának, természetesen a valódi származási helye a fogazott levendulának Spanyolország és Marokkó. 😀
Aztán találtam olyan oldalakat is az interneten, ahol a hibrid levendulát hívják francia levendulának.
Mi a közönséges vagy keskenylevelű levendulát hívjuk angol levendulának. És a fagyérzékeny Lavandula stoechas-t hívjuk francia levendulának, de a növénynévjegyzék szerint a spanyol levendula is helyes. 😀
Akkor most melyik a francia levendula és melyik az angol? Ezek után fogalmam sincs. 😀
Tanulság: Jobb, ha kiírod magadnak vagy megtanulod a latin nevet, az a tuti 🙂
Szívből ajánlott könyvek mediterrán kertek készítéséhez
A legeslegjobb mediterrán kertekről szóló könyveket Olivier Filippitől olvastam, aki Dél-Franciaországban kertészetet vezet, tanár és könyvíró. Végtelenül vicces és kedves ember.
Felhasznált irodalom:
- Olivier Filippi – The Dry Gardening Handbook
- Olivier Filippi – Planting Designs for Dry Gardens
Egy szuper előadás tőle angolul: https://vimeo.com/352971855
Ne felejtsd el megosztani ismerőseiddel, ha tetszett!
Iratkozz fel!
Kerttervezés és tanácsadás a Kerti kalauz írójától
Remélem, találtál hasznos információkat a fenti posztban! 🙂 A blogom minden olyan kertbarátnak szól, aki szeret a kertben kikapcsolódni vagy a növényekkel időt tölteni.
Egy kert megtervezése komplex feladat, mely sok ismeretet kíván. A kényelmes és praktikus használat alapkövetelmény kell legyen. A megfelelő növények kiválasztása talán még nehezebb, hiszen a növények élőlények. A kiválasztásnál a növények igényeivel, növekedési ütemével, terjedésével tisztában kell lennünk, hogy ne forduljon káoszba vagy veszteségekbe a kertünk az idő előrehaladtával, hanem egyre szebb és szebb legyen.
Keress meg, ha nem boldogulsz egyedül a kert kialakításával!
Hívj most, ne halogasd tovább a kerted szépítését! Élvezd mihamarabb a kertben töltött időt!
Torsán Lilla – +36 30 352 3480 – kertikalauz@gmail.com
Likeold a Kerti kalauz facebook oldalát!
Ha szeretnél virágokról, kerttel kapcsolatos témákról beszélgetni másokkal, csatlakozz a Kerti kalauz zárt facebook csoportjához!
Tedd fel a kérdésed, segítünk, ha tudunk! 🙂
Az is szuper, ha megosztod a saját tapasztalatod, és segítesz vele másoknak!
Kapcsolódó cikkek