A levendula annyira ismert növény, hogy talán nem is kell bemutatnom nektek.
Vagy mégis? 🙂
A levendula gondozása egyáltalán nem bonyolult, a leggyakoribb hiba a túlgondoskodás.

A levendula legelterjedtebb fajtája a közönséges vagy keskenylevelű levendula (Lavandula angustifolia), mely egy mediterrán klímáról származó (Délkelet-Európa), örökzöld félcserje.

Júniustól júliusig virágzik, kiválóan szárazságtűrő növény. Kevés tápanyagot igényel és napos fekvést. Kulcsfontosságú a jó vízelvezetésű talaj, ugyanis a levendula gyökere hajlamos a rohadásra.

Szerencsére a keskenylevelű levendula egészen jól bírja a fagyokat, így terjedhetett el könnyedén Magyarországon is.

Sokszor az évelők között árulják, mert remekül társítható velük. Érdemes a kertben több fajta levendulát is kipróbálni, évelőkkel és cserjékkel vegyíteni.

Amit tudni érdemes a keskenylevelű levenduláról

Talaj	Jó vízáteresztő, sovány talaj Típus: Homokos, vályog, meszes. pH: savas, semleges, lúgos
Fényigény	Napos fekvés
Vízigény	Alacsony
Szárazságtűrő	Igen
Virága	fehér – rózsaszín – lila – nyáron (június – július)
Magasság	40-60 cm
Szélesség	60-100 cm
Télállóság	télálló -15 fokig
Gondozás	Nem szabad túlöntözni, sem tápdús környezetet biztosítani számára. Virágzás után visszavágást alkalmazhatunk a kompakt forma megőrzése érdekében, de elegendő évi egy, tavaszi visszavágás is.
Szaporítás	Dugványozással nyár végén és magvetéssel ősszel.
Veszélyesség	Nincs.
Növények, amikkel jól mutat társításban	Kúpvirágok (Rudbeckia), Díszgyertya (Gaura), Szamárkenyér (Echinops), Bíbor kasvirág (Echinacea), Ernyős verbéna (Verbena bonariensis), Pompás varjúháj (Sedum vagy Hylotelephium), Rozmaring (Rosmarinus) , Zsálya (Salvia), Veronikafélék, Cickafark (Achillea), Varfű (Knautia), Csinos árvalányhaj (Stipa tenuissima), Hamvas cipruska (Santolina), Gyapjas tisztesfű (Stachys byzantina), Széleslevelű sóvirág (Limonium latifolium)

Honnan is indítsuk el a gondolatainkat, mikor egy növény számára keresünk megfelelő helyet a kertünkben? A kiindulás legyen mindig a növény természetes élőhelyének vizsgálata.

A keskenylevelű levendula természetes élőhelye – Lavandula angustifolia

Élőhelye a napsütötte, sziklás, száraz, füves lejtők, extrémszáraz, forró, köves, sziklás terepek, melyek gyakran meszesek is. Olykor sóval is terheltek ezek a területek.

Milyen körülmények vannak a természetes élőhelyen?

• sovány, meszes, sziklás, köves talaj
• jó vízelvezetés
• pusztító napsütés
• mediterrán klíma
  • ősztől tavaszig van csapadék
  • több hónapig tartó aszály nyáron

Mi nincs a természetes élőhelyen?

• tápanyagban dús, nedves, humuszos talaj
• vastag szerves mulcs, fenyőmulcs a talajon
• árnyék
• állandó, nyári csapadék, öntözőrendszer
• meleg és párás környezet egyszerre

A levendula évszázadok, évezredek alatt a természetes élőhelyi viszonyokhoz fejlődött ki. Ezért kiválóan bírja a száraz, meleg nyarakat. Viszont a nyári meleg és a pára együttes jelenléte gombásodást okoz a növényen. A leggyakoribb gomba a Phytophtora cinnamomi, mely a levendulát, a rozmaringot, a cipruskát, a szuhart, a zsályát és a csarabot is kipusztítja.

A gomba a növény tövét támadja (24-28 fok az ideális hőmérséklet a gombatámadásra), szétrohasztva azt, amitől a növény hirtelen elhal. Ekkor a jóhiszemű, ám tájékozatlan kertbarát elkezdi öntözni a kókadó levendulát, amivel megmenteni azt nem tudja, viszont a vízzel együtt átúsztatja a gombaspórákat a következő levenduláig.

A levendulának kártevője nem nagyon akad, az aromás levelek elűzik őket.

Hogyan védhetjük meg a levendulát és más mediterrán növényeket a gombás fertőzéstől?

• Ne alkalmazzunk szerves mulcsokat a mediterrán növények alatt, így a levendula tövénél sem. Ebben az esetben abszolút indokolt az ásványi mulcsok alkalmazása, a legjobb választás a 4-12 mm-es szemcseméret 6-8 cm vastagon. A szerves mulcs nem az összes csapadékot vezeti a talajba, hanem magába is szív belőle, majd folyamatosan párolog ki belőle a nedvesség, ami ebben az esetben egyáltalán nem kívánatos.

• Ne alkalmazzunk öntözőrendszert a levendula alatt, mellett, mert a nyári hónapokban megteremtjük vele a párát a Phytophtora gombának. Az is gondot okozhat, ha levendula levelére permeteződik az öntözőrendszer vize.

• Kiváló vízelvezetésű talajt kell biztosítani, a levendula remekül tolerálja a meszes talajokat, egyedül az agyaggal gyűlik meg a gondja. De ilyenkor sem kell elkeserednünk, mert megoldhatjuk a kellemetlen helyzetet. A levendulák tervezett helyének talaját ásóvillával, forgatás nélkül fel kell lazítani, homokot, kvarchomokot, sódert adni a területhez, valamint lejtést is kell kialakítani, hogy a csapadékvíz hamar tova tudjon folyni a levenduláktól. Kialakíthatunk egy 20-30 cm magas dombot, is kiemelve a növények gyökerét az agyagos földből, illetve ezzel egyszerre biztosíthatjuk a lejtést is. A pangó víz megfullasztja a levendula gyökerét.

• Olyan helyet keressünk a levendulának, a mediterrán növényeknek, ahol jó a légmozgás, és könnyen felszárad a talaj felszíne egy kiadós eső után is.

A keskenylevelű levendula gondozása – Lavandula angustifolia

Összefoglalva a fentieket a következők a legfontosabbak a levendula gondozása kapcsán:

• jó vízelvezetésű, sovány, laza talaj
• teljes napos fekvés, jó légmozgás
• a meleg, párás környezet elkerülése
• évi egyszeri vagy kétszeri metszés
• nem szabad tápozni, komposzttal támogatni

Ha a levendulánk hatalmasra nő, a virágai kifekszenek, az tápanyagtúladagolásra utal. Ha túl jó a talaj a kertünkben, bizony homok és sóder hozzáadásával le kell rontanunk azt. A tápanyagban dús környezet lerövidíti a levendula élettartamát.

A keskenylevelű levendula metszése

A levendulát március közepétől április elejéig kell megmetszeni. Ha ez a metszés kimarad a levendula töve felkopaszodik, elöregszik.

A levendula metszését úgy végezzük el, hogy a lehető legjobban vágjuk vissza. Mit jelent ez? Ez annyit tesz, hogy a levendula ágait vizsgáljuk meg tavasszal, hogy hol látunk zöld hajtásokat. A legalsó hajtással együttvéve 3-5 rügyig, levélig vágjuk vissza. Ez igen drasztikus visszametszést jelent, de ne ijedjünk meg, szépen ki fog hajtani, és szuper kompakt formája lesz.

Az is jó irányadó lehet, ha először visszavágjuk a levendulát az 1/3-adára. Szép, félgömb formára alakítsuk, és ezután eldönthetjük, hogy ha túl soknak találjuk a levélkezdemények vagy rügyek számát, még jobban visszavágjuk vagy sem.

Az elöregedett levendulabokrot is fiatalíthatjuk, ha ugyanúgy visszavágjuk 3-5 rügyig az ágait, és ezen felül a felkopaszodott ágak 1/3-át alaposan visszavágjuk. Ezzel módszerrel 3 év alatt rendbe lehet hozni az elöregedett töveket is.

Vannak, akik virágzás után is visszavágják a levendulát, vagy éppen leszüretelik a virágát, ilyenkor gyér másodvirágzásra számíthatunk ősszel. A nyári metszéskor csak a virágszárakat metsszük le, illetve esetleg minimálisan a lombot.

Aki nem szüreteli le a levendulát, az eldöntheti, hogy meghagyja-e az elnyílt virágok maradványait. Én meghagyom, mert a levendula magtokjai meglehetősen szép elemei az őszi kertnek.

A keskenylevelű levendula ültetése

A levendulát napos helyre ültessük laza, sovány talajba. Szárazságtűrése akkor lesz igazán jó, ha karógyökere mélyen tud hatolni a talajba. A gyökeret úgy ösztönözhetjük a lefelé törekedésre, ha a frissen ültetett levendulát kevesebbszer, de alaposan beöntözzük úgy, hogy két öntözés között mindenképpen száradjon ki a talaj felső rétege.

Mivel öntözőrendszer nem javasolt a levendula gondozásához, ezért érdemes tányérszerű mélyedést kialakítani a tő körül, hogy a csapadékot összegyűjtse.

6-8 cm ásványi mulccsal boríthatjuk a levendulák ágyását.

Ültethetjük csoportosan, sövénynek vagy lágyszárú évelőkkel vegyesen. Sokszor rózsával is társítják, ilyenkor is figyelni érdemes a talajviszonyokra, a rózsák nagyon szeretik a nedves, agyagos talajt.

A keskenylevelű levendula szaporítása

A levendula magról és dugványról szaporítható. Magokról eltérő egyedeket nevelhetünk, dugványozással pontosan ugyan olyan növényt nevelünk, mint amilyen az anyanövény.

A magoknak hideghatás kell, így érdemes őket ősszel hidegágyba vetni. Ha nem vágjuk le a virágokat, és meghagyjuk március végéig a virágmaradványokat, rendszerint előbújik pár magról nőtt palánta is. A hibrid levendulák általában sterilek, nem szaporíthatóak magról. (Ezeket érdemes közterületeken, ritkán gondozott kertekben, nyaralók kertjében alkalmazni.)

Nyár végén készítsünk dugványokat, amiket tűzzünk homokba vagy homokkal, perlittel kevert palántaföldbe. A levendula esetében nem jó bezacskózni a dugványokat, mert könnyen elrohadnak. Ezért közvetlen napsütéstől védett helyen tartsuk a cserepeket, és figyeljünk a nedvességre, mert a túl sok elrohasztja, a túl kevés pedig kiszárítja a dugványokat.

Miért szokás a levendula dugványokat a cserép szélébe tűzni? Mert a kihajtó gyökerek, ha ellenállásba ütköznek, szétválnak, hogy más irányba induljanak. Több mélyebb, lefele törő gyökér képződik, mert a cserép falába ütközők szétválnak és lefele veszik az irányt.

A levendula fajtái – Lavandula

Nagyon sok fajtája van a levendulának, nem is hinnétek mennyi. Több, mint 400! Most a teljesség igénye nélkül felsorolok jó párat.

Lavandula angustifolia – Közönséges vagy keskenylevelű levendula

Ebből készítik a levendulakészítményeket, illetve a széleslevelű levendulából.

• L. angustifolia ‘Alba’ – teljesen fehér virágú
• L. angustifolia ‘Folgate’ – liláskék virágú törpe fajta
• L. angustifolia ‘Hidcote Blue’ – intenzív liláskék virágú, érzékeny a pangó vízre, tökéletes vízelvezetést igényel. Lejtős területre ültessük vastag kavicsmulccsal.
• L. angustifolia ‘Hidcote Pink’ – halványrózsaszín virágú
• L. angustifolia ‘Munstead’ – élénklila virágú, erőteljes növekedésű, hosszú életű fajta
• L. angustifolia ‘Twickel Purple’ – halvány mályváslila virágú, dúsan virágzó fajta

Lavandula latifolia – Széleslevelű levendula

Kissé fagyérzékenyebb faj, mely 40-50 cm széles és 60 cm magas (virággal). Nagyon aromás faj, levelei tavasszal zöldesezüst színűek, nyárra teljesen ezüstté válnak. Mályvás – kékes virágai hosszú szárakon nőnek. Jól tolerálja a meszes talajt. Levendulakészítményekhez használják.

Lavandula x intermedia – Hibrid levendula

A keskenylevelű és a széleslevelű levendula hibridje (L. angustifolia és L. latifolia), mely a természetben is gyakran előfordul. Nagyon aromásak a levelei, tulajdonságai a konkrét fajtától függenek, hogy melyik szülő tulajdonságai dominálnak a hibridben, de minden hibrid levendula jól tolerálja a meszet és száraz talajt igényel tökéletes vízelvezetéssel. Ne ültessük nagy tömegben. Steril, nem szaporodik magról. Levendulakészítményekhez használják.

• L. x intermedia ‘Alba’ – fehér virágú, 1,5 m szélességet is elérhet
• L. x intermedia ‘Dutch’ – halvány mályva virágú, gyönyörű ezüst levélzete van, szeptemberig virágzik
• L. x intermedia ‘Grosso’ – élénk lila virágú, kompakt méretű
• L. x intermedia ‘Hidcote Giant’ – lila virágú, nagy méretű, hosszú virágszárakkal
• L. x intermedia ‘Julien’ – lila virágú, későn, júliusban kezdi a virágzását
• L. x intermedia ‘Super’ – halványmályva virágú, kellemes aromájú

Lavandula dentata – Fogazott levendula

Magas és széles fajta (60-100 cm), de fagytűrése csak -6-8 fok körül alakul. Spanyolországban és Marokkóban honos. Leveleinek széle finoman fogazott, tavasszal nagyobb leveleket fejleszt, nyáron kisebbeket, keskenyebbeket, melyeket függőlegesen tart, hogy csökkentse a levelekre eső az erős napsütés mennyiségét. Jól tolerálja a meszes talajt, és tűri a sót is. Virágai halványkékes lilák.

Lavandula lanata – Gyapjas levendula

30-60 cm magas és 40-50 cm széles, sötétlila virágú. A gyapjas levendula levelei nyárra szinte teljesen fehérré válnak, olyan gyapjas lesz az apró szőrök miatt. Akár 5 hónap szárazságot is elvisel, de kb -12-15 fokig télálló a a talaj vízelvezetésének mértékétől függően. Jól tolerálja a meszes talajt, tökéletes vízelvezetést igényel.

Lavandula x ginginsii

A fogazott és a gyapjas levendula hibridje, csak -8 fokig télálló. Steril, nem szaporodik magról.

Lavandula x chaytorae

A gyapjas és a közönséges levendula hibridje, közepes méretű, mélylila virágú, -12-15 fokig télálló. Kompakt növekedésű, elterülésre kevésbé hajlamos. Steril, nem szaporodik magról.

Lavandula x losae

A gyapjas és a széleslevelű levendula hibridje, kevéssé ismert. Szép ezüstös és gyapjas levelei vannak, virágai sötétlilák. Csak nagyon köves, száraz talajon él meg. közepes méretű, -12-15 fokig télálló. Kompakt növekedésű, elterülésre kevésbé hajlamos. Steril, nem szaporodik magról.

Lavandula stoechas

Általában 60-90 cm széles és ugyanilyen magas is. Jellegzetessége a virágzat tetején színes fellevelekből álló korona található. A virágok és a korona színe is változatos, a fehértől a bordóig változik. A korona és a virágok színe nem feltétlenül egyező. Fagytűrő -5 fokig. Napos helyre, sziklakertbe ültessük, de cserépben is jól bírja.

A levendula elnevezései

A levendula neve a latin ‘lavo‘ szóból ered, ami mosni-t jelent. Ez arra a szokásra utal, hogy a fürdővízbe szokás volt tenni pár csepp levendulaolajat, nemcsak jó illata, de antiszeptikus hatása miatt is. A frissen mosott ruhák közé is tettek szárított levendulaágat, hogy elűzzék a rovarokat.

Sokszor említettem már, hogy nem árt tudni a növények latin nevét, mikor vásárolni indulunk. Ez a levendulánál kifejezetten igaz. 😀

Például a fogazott levendulát (L. dentata) a franciák angol levendulának nevezik, míg az angolok francia levendulának, természetesen a valódi származási helye a fogazott levendulának Spanyolország és Marokkó. 😀

Aztán találtam olyan oldalakat is az interneten, ahol a hibrid levendulát hívják francia levendulának.

Mi a közönséges vagy keskenylevelű levendulát hívjuk angol levendulának. És a fagyérzékeny Lavandula stoechas-t hívjuk francia levendulának, de a növénynévjegyzék szerint a spanyol levendula is helyes. 😀

Akkor most melyik a francia levendula és melyik az angol? Ezek után fogalmam sincs. 😀

Tanulság: Jobb, ha kiírod magadnak vagy megtanulod a latin nevet, az a tuti 🙂

Szívből ajánlott könyvek mediterrán kertek készítéséhez

A legeslegjobb mediterrán kertekről szóló könyveket Olivier Filippitől olvastam, aki Dél-Franciaországban kertészetet vezet, tanár és könyvíró. Végtelenül vicces és kedves ember.

Felhasznált irodalom:

• Olivier Filippi – The Dry Gardening Handbook
• Olivier Filippi – Planting Designs for Dry Gardens

Egy szuper előadás tőle angolul: https://vimeo.com/352971855

Oszd meg, ha tetszett!

Likeold a Kerti kalauz facebook oldalát!
Ha szeretnél virágokról, kerttel kapcsolatos témákról beszélgetni másokkal, csatlakozz a Kerti kalauz zárt facebook csoportjához!
Tedd fel a kérdésed, segítünk, ha tudunk! 🙂
Az is szuper, ha megosztod a saját tapasztalatod, és segítesz vele másoknak!

Kapcsolódó cikkek