Mindig parázs vitákat vált ki a kavics vagy kőzúzalék témája a kerttulajdonosok körében. A tapasztalatom azt mutatja, hogy ezek a viták nagy része azért alakul ki, mert nem mindenki érti, hogy hol és mikor kell, illetve lehet alkalmazni ezeket az ásványi mulcsokat.

Vannak, akik ágálnak ellene minden körülmény közt, vannak, akik mindenhova azt szórnák, és vannak, akik a vitákat csendben olvasva vagy hallgatva dilemmáznak azon, hogy vajon kinek lehet igaza az adott helyzetben?

A fenyőkéregnek, faaprítékoknak sokkal népesebb a rajongói tábora, de vajon mindenhol jó megoldást nyújt-e ez az anyag?

Milyen területhez szeretnénk használni a mulcsot?

Egy ágyásban vagy egy területen mindig olyan mulcsot kell alkalmazni, amelyik illik az adott növényzet természetes élőhelyéhez. Mit is jelent ez?

Ha egy erdős kertrészletünk van, akkor az erdőre kell gondolnunk, hogy ott milyen a “talajtakarás”. A lehullott lomb, a földre hullott ágak borítják a talajt, azaz szerves anyagok. Ez azt jelenti, hogy egy erdei kertrész beültetés utáni mulcsa lehet levélkomposzt, fenyőmulcs vagy faapríték.

A sziklakerti növények többnyire sziklai élőhelyekről származnak, olyan helyről, ahol olykor minimális a talaj, sziklákkal és elaprózódott kövekkel kell megbirkóznia a növényeknek. Pontosan ezért egy sziklakertet kőzúzalékkal fedünk, ha szükséges.

Tehát mindig fókuszáljunk a növényzet természetes környezetére, és onnan merítsünk ihletet a kertünkhöz. Ez azért fontos, mert a növények képességeiket úgy fejlesztették ki, hogy a saját élőhelyükön a legnagyobb sikerrel tudjanak életben maradni. Így például egy erdei, párás környezetben a növények jobban képesek ellenállni a gombásodásnak, míg a szárazságtűrők a vízhiányos időszakok mestereivé váltak.

Én nem tekintem a szó szoros értelmében vett mulcsozásnak azt, ha nagy, növény nélküli területeket fedünk be fenyőkéreggel vagy kőzúzalékkal. A mulcsozás a növényekkel beültetett területek talajtakarása az én szótáramban.

---

Milyen ágyásokban alkalmazzuk az ásványi mulcsot?

• szárazságtűrő ágyások
• mediterrán kertek
• sziklakertek, scree kertek

Azért kell ilyenkor az ásványi mulcsokat választani, mert a szárazságtűrő növények töve nagyon-nagyon érzékeny a nedvességre. A gombabetegségek és a kirohadás a fenyegető veszélye miatt ezeknél a növényeknél az ásványi mulcsokat javasolt használni.

A szárazságtűrő növények, amik például mediterrán vagy sivatagi klímán élnek, illetve azok, amik sziklás, napos vagy éppen szélfútta hegyoldalakon nőnek, ahhoz fejlesztették ki a képességeiket, hogy túléljék a hosszú, száraz időszakokat vagy kihasználják a mostoha kőtenger adta lehetőségeket.

A scree kertek egy különleges élőhelyet imitálnak. A hegyről leváló, felaprózódó, kisebb-nagyobb kövek a hegy lábánál összegyűlnek, és szépen lankásítják a hegyoldalt, ezen a kőrengetegen képesek egyes növények megtelepedni, megélni. A kőhullások miatt folyton változó, kegyetlen feltételek ellenére az élet mégis megtalálja az útját. Ezt a kőtengert utánozza a scree kert, csak jóval stabilabb, szinte állandó körülmények mellett.

Egy száraz környezetben a növények sok fajta túlélési módot fejlesztenek ki:

• a hagymás növények nyárra visszahúzódnak
• ezüstös levélszín és szőrös levélfelszín, ami jobban visszaveri a fényt
• aromás illóolajak a párologtatás csökkentése érdekében
• viaszos levél, mely szintén a párologtatást lassítja (pozsgások)
• mélyre hatoló, kiterjedt gyökérzet
• keskeny levelek, melyeknek kicsi a felülete
• levelek lehullatása az aszályban
• párnát formázó, kompakt forma
• a fotoszintézis megváltozott formája: a gázcserenyílások “éjszakai üzemmódban” működnek

A fókusz jól láthatóan a vízzel való gazdálkodásra kerül, ezért a szárazságtűrő növények eszköztára nem képes a meleg és nedves környezettel megbirkózni. És a hangsúly itt az “és“-en van.

Mediterrán növények

A mediterrán növények például megszokták, hogy tavasszal és ősszel kapnak jelentősebb csapadékot, és a forró nyári hónapokban mellőzniük kell a vízutánpótlást hetekre.

Tavasszal a mediterrán növények nagy lendülettel vetik bele magukat a növekedésbe, a virágok fejlesztésébe, mert tudják, hogy nagyjából június végére elérkezik az aszály. Nyáron elkezdenek spróloni a vízzel, némelyikük teljesen ledobja leveleit is vagy elsárgul, ezzel védekezik. Sokak számára ez nem esztétikus, viszont a növényeknek ez a természetes ritmusa. Ősszel, mikor megérkezik az esős időszak, feltöltik készleteiket, és újraélednek.

A mediterrán növények természetes élőhelyén a nyári forrósághoz nem párosul hosszantartó nedvesség.

Ha szárazságtűrő növényekből készítünk ágyást, akkor használjunk apró szemcse méretű (4-16 mm), ásványi mulcsokat. Ajánlott minimum terítési vastagsága 7 cm, de akár 15 cm is lehet. (Az utóbbinál speciális ültetési technikát kell alkalmazni.) Geotextil, fólia alkalmazása nem javasolt a kavicsréteg alá!

Kisebb mennyiségű eső esetén az ásványi mulcs azonnal a talajba vezeti a nedvességet, a napsütés és a szél pillanatok alatt felszárítja a mulcs felületét megóvva ezzel a növények tövét a felesleges nedvességtől. Ezzel szemben a szerves mulcsok, mint a fenyőmulcs is csak magába szívja a pár mm esőt, és csak kevés jut a talajba.

A szerves mulcsok nem alkalmasak az ilyen növények mellé, ugyanis a vízzel átitatódott fenyőkéreg, faapríték folyamatosan nedvesen, párában tartja a növények közvetlen környezetét, és a legérzékenyebb részét, a tövét. Elindul a gombák támadása vagy csak simán elrohad a növény töve, hiszen nem ilyen körülmények között élt az elmúlt néhány évezredben. 🙂

Sziklai élőhely növényei

A sziklai élőhelyek növényei minimális talajon kell boldoguljanak sziklás, szeles hegyoldalakon, fennsíkokon. Ezeken a területeken sem jellemző a meleg és nedves környezet.

Száraz sztyepp élőhely növényei

Az eurázsiai sztyeppék legnagyobb részben füvekből állnak, sok tavaszi virággal, hagymás növényekkel vegyítve. Ezeknek a területeknek a növényei is kiválóan működnek szárazságtűrő ágyásokban, mert a természetes élőhelyük is ilyen.

Száraz préri élőhely növényei

Ugyan a prérin a nyári időszakban esik több eső, ezért a meleg időszakokban előfordul párás környezet, azonban a száraz préri területein ez igen rövid ideig tart csak, így általában nem okoz gondot a növényeknek. Ezek a növények is alkalmasak szárazságtűrő ágyásokba.

---

Milyen ágyásokban alkalmazzuk a szerves mulcsot?

Amikor nagy díszítőértékű, öntözött ágyást készítünk, magasabb igényű növényekkel, akkor bizony a legjobb választás a levélkomposzt, a fenyőmulcs vagy a faapríték. Ezek a mulcsok lassan elbomlanak, pótolni kell őket időről időre, vagy addig, míg a növények annyira összezárnak, hogy nem éri már nap a talajt. Sok növény kifejezetten szereti a párás környezetet, így a mulcsból kipárolgó nedvesség kedvezően hat ezekre a növényekre.

Erdőkertekbe, nem szárazságtűrő virágágyásokba, fás-cserjés kertrészeken nyugodt szívvel alkalmazhatunk fenyőmulcsot vagy bármilyen szerves mulcsot, amely viszonylag apró szemű. A nagy méretű mulcs akadályozhatja a növények fejlődését.

Fenyőmulcs alá sosem teszünk geotextilt, mert az elbomló szerves mulcs nem tudna beleépülni a talajba. Ezenkívül akadályozza a növényeinket a növekedésben, és a lebomló mulcs miatt a gyomoktól sem véd.

Nagyon izgalmas téma a talajtakarás, melyről már itt írtam korábban, ahol a talajtakaró növényekkel megoldott mulcsolásról is írok.

Oszd meg, ha tetszett!

Likeold a Kerti kalauz facebook oldalát!
Ha szeretnél virágokról, kerttel kapcsolatos témákról beszélgetni másokkal, csatlakozz a Kerti kalauz zárt facebook csoportjához!
Tedd fel a kérdésed, segítünk, ha tudunk! 🙂
Az is szuper, ha megosztod a saját tapasztalatod, és segítesz vele másoknak!

Kapcsolódó cikkek