A díszbirsek (Chaenomeles) vagy japánbirsek rendkívül dekoratív, lombhullató díszcserjék. Kora tavasszal nyíló, illatos virágaikkal kiragyognak a még ébredező kertekből. A japánbirs gondozása nem igényel különösebb szaktudást. Igénytelen növény, amely napos vagy félárnyékos fekvést, jó vízgazdálkodású, semleges vagy kissé savas kémhatású talajt igényel.

Az ültetés utáni években elég lassan növekszik, beletelik pár évbe, amíg eléri a végleges magasságát.

Korai virágzása miatt még beilleszthető a télkertekbe is, de nagyon szuper társa lehet az aranycserje és a mahónia is.

Ágai fajtától függően tövisesek vagy tövistelenek, ezért mindig fontoljuk meg, hogy milyen fajtát ültessük közvetlenül járda mellé. A tövises fajtákat alkalmazhatjuk telekhatároló elemként is.

Amit tudni érdemes a japánbirsről

Talaj	Jó vízáteresztő, közepesen nedves talaj. Típus: Homokos, vályog, agyag. pH: Savanyú, semleges.
Fényigény	Napos fekvés, félárnyékos fekvés.
Vízigény	Átlagos
Szárazságtűrő	Igen
Virága	bordó – piros – rózsaszín – fehér – tavasszal (március – április)
Termése	savanyú, kemény almatermés
Magasság	1-3 m (fajtától függ)
Szélesség	1,5-4 m (fajtától függ)
Télállóság	télálló -20 fokig
Gondozás	Száraz időben heti egy alapos öntözést meghálál. Napos fekvésben virágzik a legszebben.
Metszés	A japánbirset a virágzása után lehet metszeni.
Szaporítás	Dugványozással, magvetéssel, a legyökeresedett ágak leválasztásával (bujtással).
Veszélyesség	Nincs.

A japánbirs gondozása

A díszbirsek jó vízelvezetésű talajt igényelnek, de rövid ideig képesek elviselni a nedvesebb, állóvizes körülményeket is. Mezofita cserje, azaz közepes vízigényű növény, akárcsak az aranycserje. Ha a díszbirs már kellően begyökeresedett, akkor szárazságtűrése is egészen jó.

Agyagos talajokban is jól teljesít, ha megfelelő a terület vízelvezetése. Télállósága igen jó, -20 fokos hidegeket is képes elviselni.

Jellemző a díszbirsekre, hogy gyökérsarjakat fejlesztenek, és ezekkel lassan terjedve növik be a rendelkezésre álló területet. Érdemes ezeket a sarjakat időben kivágni.

Illatos virágaikat még a lomb megjelenése előtt hozzák, ezért még markánsabbak a virágok, nincs levél, ami eltakarja őket.

A díszbirsek almatermést nevelnek, mely nagyon kemény és magas savtartalmú. A gyümölcs finom illatú, ám nyersen nem túl élvezetes elemózsia, azonban főzve vagy az első fagyok után leszedve fogyasztható. A levének C vitamintartalma magasabb, mint a citromé, és citromlé helyettesítőként használható. A magjai viszont mérgezőek, mint ahogyan az almák esetében is.

A díszbirsek nem tudják felvenni a tápanyagokat a lúgos kémhatású, meszes talajokból, ilyenkor sárgásra színeződik a levelük. Ha ilyen a kertünk talaja, érdemes más növényt választanunk, például a mogyoró fajták nagyon jól működnek meszes területeken.

Sajnos a díszbirsek is kissé érzékenyek a monília gombára.

A japánbirs metszése

A japánbirs a virágait az idősebb ágakon hozza, így virágzás utáni metszése javasolt. Egy erősebb virágzás utáni metszés csökkenti a fejlődő gyümölcsök mennyiségét.

Javasolt kivágni a gyökérsarjakat és a cserje belsejében keresztben növő ágakat is.

A japánbirs szaporítása

Az alapfajok magról is szaporíthatóak, a fajtákat zölddugvánnyal vagy bujtással (egy ágat kihajtunk és földdel beborítjuk a tövét, hogy az gyökeret eresszen) lehet szaporítani.

A leválasztott gyökérsarj is jó lehet a szaporításra, ha kellő mennyiségű gyökér is van a leválasztott darabon. De ez a módszer nagy mennyiségű szaporításnal nem járható.

A legelterjedtebb szaporítási módszer a zölddugványok gyökereztetése, a dugványokat nyáron kell begyűjteni a szaporítani kívánt egyedekről.

A japánbirs ismertebb fajai

Helyesen díszbirsnek hívjuk a Chaenomeles nemzetségbe tartozó növényeket, azonban a legelterjedtebb faja a japánbirs (Chaenomeles japonica), mely úgy berögzült a köztudatba, hogy azóta senki sem mossa le a nemzetség összes tagjáról a japánbirs elnevezést. Magyarországon két faját és azok hibridjét forgalmazzák, illetve ezek elképzelhetetlenül szép kertészeti fajtáit.

Japánbirs – Chaenomeles japonica

Japánból származik, ahogy azt a neve is mutatja. Alacsony termetű, legfeljebb 1 méter magasságú, és ennél egy kicsit szélesebb cserje. Vesszői bibircsesek, a fiatal hajtások molyhosak. Virágai téglavörösek. Termése gömbölyű. Kertészeti fajtái mind pirosas színűek.

Pompás díszbirs – Chaenomeles speciosa

Ugyancsak Japánból származik, de a pompás díszbirs már egy kicsit terebélyesebb cserje. 1,5-2 m magas és ennél kicsit szélesebb kiterjedésű. Fiatal hajtásai kopaszok, és a vesszők sem bibircsesek. Termése hosszúkás. Virága sötétvörös, de kapható belőle rengeteg kertészeti fajta a fehértől a barackos színeken át a zöld virágúig.

Bíbor díszbirs – Chaenomeles x superba

Az előző két faj hibridje a bíbor díszbirs. Mérete és virágai színe fajtától függ, de vesszői bibircsesek és fiatal hajtásai kissé szőrösek. Igen nagyra is tudnak nőni egyes fajták, akár 2,5×3 méteresre is! Előfordulhat, hogy valamelyik hibrid fajta csak nő- vagy hímivarú, ilyenkor két különböző ivarú példány szükséges a terméshez.

Galéria a Pinteresten

Iszonyatosan sok fajtát nemesítettek már, összegyűjtöttem nektek jó párat. Érdemes végignézni, mert meghökkentően szépek is akadnak, sőt teltvirágúak is bőséggel.
Kattints a Díszbirs – Japánbirs – Chaenomeles feliratra!

Oszd meg, ha tetszett!

Likeold a Kerti kalauz facebook oldalát!
Ha szeretnél virágokról, kerttel kapcsolatos témákról beszélgetni másokkal, csatlakozz a Kerti kalauz zárt facebook csoportjához!
Tedd fel a kérdésed, segítünk, ha tudunk! 🙂
Az is szuper, ha megosztod a saját tapasztalatod, és segítesz vele másoknak!

Kapcsolódó cikkek