A magaságyás tervezése nem bonyolult feladat, de buktatói így is vannak. Ebben a cikkben összegyűjtöttem, hogy mire érdemes odafigyelni a magaságyások kialakításánál. Mielőtt nekilátsz a magaságyásod elkészítésnek, mindenképpen olvasd el ezt a cikket!

Tartalom

• A magaságyás méretei
• A magaságyás tájolása
• Magaságyások közötti utak
• Építési anyagok magaságyáshoz
• A magaságyás rétegrendje, feltöltése
• Öntözés a magaságyásban

A magaságyás méretei

A magaságyásunk méreténél a magasságot, a szélességet és a hosszúságot kell helyesen megválasztanunk.

Magasság

Egy átlagos kerti zöldség gyökereit alapul véve 25-30 cm magas földvastagság már megfelelő a termesztésre.

Ha a magaságyásunk alacsonyabb, mint 25 cm, akkor érdemes fellazítani a meglévő talajt is, hogy a növények gyökerei könnyen utat törhessenek maguknak. Távolítsuk el a köveket, a törmelékeket is, ne csak a gazokat húzzuk ki.

Kerekesszékes kertészek számára a 60 cm-es magasság ideális. A fájós derekú kertészeknek 90 cm magasságú ágyás nyújthat segítséget.

A magaságyásba töltött föld idővel rokkanni fog, ezért az ágyást a feltöltésnél színültig vagy púposra töltjük, ami pár hét múlva szépen vissza fog húzódni a folyamatos öntözéstől.

A térkőre, betonra telepített ágyások ideális magassága min. 50 cm.

Szélesség

A magaságyás minden szegletét el kell érnünk, tehát a legtávolabb eső pont ne legyen messzebb, mint a ameddig a karunk elér. Emiatt egy nem körbejárható ágyásnál a magaságyás szélessége felnőttek esetében 60 cm, gyerekeknél 40 cm.

Ha az ágyás körbejárható, akkor lehet szélesebb az ágyásunk. Körbejárható magaságyás esetén felnőtt kertészek 90-120 cm széles ágyást tudnak gondozni kényelmesen. Gyermekek esetén maximum 80 cm-es szélesség javasolt.

Kerekesszékes kertészek keskenyebb ágyást tudnak gondozni kényelmesen, ezért nekik 90 cm-nél semmiképpen ne legyen szélesebb a körbejárható magaságyás.

Fontos!
A magágyás szélessége a teljes szélességet jelenti, nem csak az ültetési felületét! Ezt azért fontos kiemelni, mert a keret vastagsága változó, fadeszka vagy kerítéselem szélessége igen eltérő, de mindkét esetben el kell érnünk a növényeket az ágyás széléről.

Hosszúság

A magaságyás hosszúsága nem olyan kritikus, mint a szélessége, de azért ne feledjük el, hogy nem biztos, hogy praktikus túl hosszú, körbejárható ágyásokat csinálni, hiszen sokat fogunk járkálni, mikor gondozzuk a növényeket.

Egy másik korlátozó tényező a költségvetés lehet, hiszen a pl. hosszú faanyagok árai sokkal drágábbak, mint a rövidebb daraboké.

Ezek alapján 3,5-4 méternél hosszabb, körbejárható magaságyás kialakítása nem praktikus.

Fontos!
A 50 cm-es vagy annál magasabb magaságyás kialakítása esetén gondoljunk az ágyáskeret belső merevítésére is. Ez azt jelenti, hogy kb 1-1,2 méterenként szükséges a keret hosszanti oldalait belülről összekötni egy fadarabbal vagy fémhuzallal, hogy megakadályozzuk a keret hosszabb oldalainak hasasodását, melyet a beletöltött föld nyomása okozhat. Minél hosszabb és magasabb egy ágyás, annál több merevítésre lesz szükségünk.
Alacsonyabb ágyások esetén is támasztékot igényel egy deszkakeret 1-1,2 méterenként, erre tökéletesen megfelel egy kívülről támasztó, földbe ütött cövek.

A magaságyás tájolása

A legideálisabb az észak-déli tájolású ágyás, azaz ha az ágyás hosszabb oldalait keletről és nyugatról is éri a nap. Ennek az az oka, hogy így sokkal kényelmesebben helyezhetjük el a növényeket magasságuk szerint. A magasabbak az ágyás északi végébe kerülhetnek, így nem árnyékolják le az alacsonyabb termetűeket. A benapozottsága így a legoptimálisabb a növények szempontjából, ami konyhakerti beültetés esetén nagyon fontos.

Konyhakerti növényeknek 6-8 óra napsütés szükséges, ezért kertünk legnaposabb részeit válasszuk az ágyás helyéül, még akkor is, ha esetleg emiatt nem lesz az optimális É-D-i az ágyásunk tájolása.

Ha dísznövények kerülnek a magaságyásba, akkor a fényviszonyoknak megfelelő növényeket választhatunk, sokkal rugalmasabbak tudunk lenni. Ilyenkor ugyanis az ágyás esztétikai elem, akár egy árnyékos sarokban is csodásan mutathat páfrányokkal beültetve.

Magaságyások közötti utak

Elrendezés

Ha lehetőségeink engedik, a legjobb úgy elhelyezni a magaságyásainkat, hogy egy szélesebb, központi út végigvezessen mellettük, ami az egész kertet összeköti. Nagyon fontos, hogy minden ágyás kényelmesen megközelíthető legyen legalább egy oldalról.

Utak szélessége

Ha nagyon nagy a kertünk és sok ágyást telepítünk, akkor akár több ilyen út is hasznos lehet, ilyen esetben tervezzük úgy az út szélességét, hogy egy kisebb, kerti járművel is elférjünk ezen a központi úton, kb. 3 méter szélesség javasolt.

Ha nagyon szűk a hely, akkor is minimum 30 cm helyet kell hagyni az ágyások között, ez azonban nem egy kényelmes megoldás, ha többen is kertészkedünk a kertben egyszerre.

Normál esetben 50-60 cm-es utaknál keskenyebbeket nem praktikus alkalmazni. Talicskával a 80-90 cm-es, de a 120 cm-es szélesség már kerekesszékesek számára is használható.

Anyagok az utakhoz

Burkolt felületen elhelyezett ágyások esetén, nem kell foglalkoznunk ezzel a kérdéssel.

Leggyakrabban alkalmazott anyag a fenyőkéreg, melyet minimum 5-10 cm vastagon érdemes kiszórni, hogy a gazosodást megakadályozzuk.

Geotextilt semmiképp se alkalmazzunk! Ha ragaszkodunk ahhoz, hogy szeretnénk valamiféle alapot adni a mulcsnak, használjunk barna kartont, melyet 2 rétegben tegyünk le a mulcs alá. Érdemes kicsit benedvesíteni lerakás után, hogy jobban kezelhető legyen. Ezután mehet rá a mulcs.

Használhatunk akár faforgácsot is erre a célra, de itt is 5-10 cm a minimum vastagság, és jól le kell taposni. Sajnos a finomabb darabok miatt, a macskák nagyobb eséllyel találják kedvező helyszínnek a faforgácsos utat, hogy oda végezzék a dolgukat.

Természetes, szerves anyagokról lévén szó, ezeket a mulcsanyagokat idővel pótolnunk kell, mert szépen lassan lebomlanak.

Kavicsot vagy murvát is választhatunk, de tudnunk kell, hogy idővel gazosodni fognak, ezek megújítása már komoly feladatot jelenthet. Véleményem szerint ez az egyik legkevésbé jó megoldás, amit választhatunk.

Padlózatot is készíthetünk pl maradék raklapból, tetőlécből. A faléceket párnafára rögzítsük, a párnafákat homok-, murva- vagy kavicságyba telepítsük.

Szilárd burkolatokból jó választás a bontott tégla, térkő, járdalap is, melyeket kis forgalmú kertnél helyezhetünk egyből a kiegyenlített földre, vagy 5-6 cm vastagságban elterített kvarchomokra. Nagyobb forgalmú kert esetén nem ússzuk meg a murvaalap kialakítását, melyre kerül majd a homok és a térburkolat. A bontott tégla szétfagyhat, de tartóssága így is években mérhető, főleg ha szánunk egy kis időt az impregnálására.

Lépőköveket is variálhatunk mulccsal, kaviccsal vagy taposást tűrő, talajtakaró növényekkel. Pl. mezei kakukkfű törpe változatával – Thymus serpyllum ‘Elfin’.

Építési anyagok magaságyáshoz

Magaságyás kialakítása folyamán a következő anyagokra lehet szükségünk:

• Vakondháló:
  Magasabb ágyások esetén a talajszintre helyezzük, alacsonyabb ágyásoknál, ahol a gyökérzóna belelóg az eredeti talajszintbe, vagy elhagyjuk, vagy mélyebbre süllyesztjük némi ásással. Ne használjunk geotextilt!

• Térkő- vagy tégla alapozás fakeretes magaságyáshoz:
  A kiegyenlített talajra is számoljunk némi térkővel vagy téglával, ugyanis a fakeret alá készítenünk kell egy vízszintes padkát, melyen a keret állni fog. Erre azért van szükség, hogy a fakeret alja egy nagyobb eső esetén se álljon vízben. Ezt a padkát kihagyva jelentősen megrövidítjük faágyásunk élettartamát.

• Drénlemez vagy felületszivárgó lemez:
  Az ágyások feltöltése előtt körbeszigetelhetjük az oldalakat drénlemezzel, mely segít megóvni az ágyáskeretet a felesleges nedvesség felszívásától. Beton falú ágyásoknál nem feltétlenül szükséges (de nem árt), de fa és bontott tégla használata esetén erősen javasolt. A pvc fólia nem a legjobb megoldás drénlemez helyett, mert ugyan az öntözővíztől védi az ágyáskeretet, de feltapad rá, és egy eső után befülledhet tőle a keret.

• Faanyag, vesszők, sarokvas, csavarok, szögek, lazúr vagy olaj:
  A fa keretű magaságyások kialakítása a leggyakoribb, mert sokunk háza körül akad felesleges vagy maradék fa, raklap, amikből könnyedén építhetünk magaságyást. Számolnunk kell a faanyagon kívül kötőelemek, azaz csavarok, szögek, illetve sarokvasak beszerzésével is. A fát kezelni is érdemes vékonylazúrral vagy olajozással (lenolaj, tungolaj).

• Betonelemek, tégla, térkő, kötőanyag, szárazbeton, szögvas:
  A betonelemekből, térkőből, téglából épített ágyások elkészítésénél, flexibilis ragasztóra, szárazbetonra és vasalásra is szükségünk lehet. Nagyobb méretű ágyásoknál minimális betonalap is szükséges.

• WPC – fa-műanyag kompozit:
  Hasonlóan a fa építésű kerethez szükségünk lesz kötőelemekre, esetleg némi faanyagra szintén.

A magaságyás rétegrendje, feltöltése

Az emelt ágyás rétegei alapvetően azt a szabályt követik, hogy legalulra lassan bomló anyagokat teszünk, majd erre közepesen gyorsan bomló, majd gyorsan lebomlóak kerülnek. Ezeket követi a jó minőségű földréteg.

A rétegek vastagsága nem kőbe vésett érték, hiszen az ágyások magassága is rendkívül változó. Fő szabályként kövessük azt a gondolkodásmódot, hogy a bomlási időket figyelve rétegezzük az anyagokat. A leglassabban lebomlóak kerüljenek alulra, majd felfele haladva az egyre gyorsabban bomló anyagok, végül földdel borítsuk be.

Alacsony ágyásoknál vékonyabban rétegezzünk, vagy ha egyáltalán nem is tudunk, akkor a földréteget kell dúsítanunk komposzttal, érett trágyával.

A magaságyás feltöltése fél év alatt 20-25 cm-t is süllyedhet, ezért érdemes az ágyásokat ősszel elkészíteni és magasabbra tölteni, mint az ágyás széle.

1. réteg – Vastagabb ágak, kisebb rönkök

Kisebb méretű rönkök, vastagabb ágak kerülnek legalulra. Próbáljuk a lehetőségeinkhez képest felaprítani a tönköket, ágakat kisebb darabokra. A rönköket csak 60 cm magas vagy annál magasabb ágyásoknál tudjuk jól alkalmazni, de ez a réteg akár el is hagyható 60 cm-es magasság alatt.

2. réteg – Vékonyabb ágak, gallyak

A vékonyabb ágakat vágjuk össze 5-10 cm-es darabokra. Tavaszi metszésekkor keletkezik sok ilyen klassz alapanyag, de a szomszédoktól is lehet kérni, ha nekünk épp nincs. Ha tudjuk, hogy tervben van már a magaságyás, egész évben gyűjtögethetjük a levágott ágakat. A kisebb gallyak kitöltik a tönkök és a vastagabb ágak közötti hézagokat is, a két réteg szinte egybeolvad majd.

3. réteg – Száraz növénymaradványok, szalma, zöldhulladék, konyhai hulladék

Ez a réteg már könnyebben bomló anyagokat tartalmaz. A virágoskertben levágott növények is mehetnek ebbe a rétegbe, de a szalma is épp úgy megteszi, zöldhulladék és konyhai hulladék is.
Ennél a fázisnál taposással érdemes tömöríteni a rétegeket. A rétegen belül a következő sorrendet javasolom: alulra a szárazabb szalma, növénymaradványok, gyökérrel felfele elhelyezett gyeptégla darabok, aztán konyhai hulladék és a zöldhulladék levágott fű, levelek.

Ez a réteg nem gond, ha jó vastag, ez lesz majd a jövő év tápanyagforrása.

4. réteg – Komposzt, érett trágya

Komposztból vagy érett trágyából kialakított, tápanyagban gazdag réteg, mely a mélyebben gyökerező zöldségeknek, növényeknek biztosít megfelelő tápanyagforrást. Fontos, hogy érett trágyával dolgozzunk, mert a növényeink számára felvehető formában kell rendelkezésre álljon a tápanyag.

Ebbe a rétegebe keverhetjük bele a magaságyás kialakításakor kitermelt kerti földet is.

5. réteg – Jó minőségű talaj, palántaföld, termőföld

A legfelső réteg, melybe a növényeinket ültetjük, nagyon jó minőségű kell legyen, szerkezetileg és tápanyagtartalom tekintetében is. Kisebb ágyások esetén érdemes a beültetési céljainknak megfelelő, zsákos földkeveréket venni. Nagyobb vagy sok ágyásnál használhatunk jó minőségű, kerti földet is, vagy feljavított kerti földet is.

Öntözés a magaságyásban

A magaságyás nagy előnye, hogy a beletett rétegek bomlási hője felmelegíti az ágyás talaját, így már jóval korábban ültethetünk bele, mint a talajszintre. Ezzel azonban meg is emelkedik az öntözési igénye, hiszen gyorsabban párolog ki belőle a talajnedvesség. Ráadásul a magaságyásban sokkal sűrűbben ültetjük a növényeket, és több növényhez több víz is kell.

A magaságyás sikerének kritikus pontja tehát a megfelelő öntözés!

Támpontként a locsoláshoz számoljunk a nyári időszakban átlagosan 3,5 liter/nap/m² vízmennyiséggel.

Az ágyások mérete, darabszáma és rendelkezésre álló időnk alapján dönthetünk, hogy a kézi locsolást választjuk, vagy inkább automatizáljuk az öntözést.

Csepegtető öntözés kialakítása a leggazdaságosabb.

• Praktikus minden ágyáshoz elzárócsap beépítése, hogy rugalmasak tudjunk maradni a beültetett növények igényeihez az év egészében.

• Figyeljünk arra, hogy a csepegtető szalagot vagy csövet a beültetési tervnek megfelelő irányban alakítsuk ki. Ha sokféle növény kerül az ágyásba, praktikusabb a fésűs elrendezés, kevesebb fajtánál a hosszanti vagy az egy csöves megoldás is kiváló.

• Általában az az ajánlás, hogy kb. 30 centiméterenként fussanak a csepegtetőcsövek az ágyásban, melyek egy gerincvezetékről vannak megtáplálva.

• A vízigényesebb növények esetén sűrűbben is rakhatjuk a locsolócsöveket, így egységnyi idő alatt abba az ágyásba több vizet juttatunk.

• A locsolócsöveket és a csepegtetőcsöveket is érdemes rögzíteni a kerethez, talajhoz, hogy biztosan ott maradjon a cső, ahova telepítettük.

• A csepegtető öntözéshez szükség lehet nyomáscsökkentő elemre és vízszűrőre is. A telepítés előtt kérjünk segítséget szaküzletben! A locsolás megtervezése nagy téma, ezért ezt külön fogom feldolgozni egy másik cikkben.

Remélem, sikerült valamennyire tisztába jönnöd a magaságyás tervezésének szempontjaival, és hamarosan belevágsz egy magaságyás építésébe is! Olvasd el a magaságyás költségeiről szóló cikkemet is!

Oszd meg, ha tetszett!

Likeold a Kerti kalauz facebook oldalát!
Ha szeretnél virágokról, kerttel kapcsolatos témákról beszélgetni másokkal, csatlakozz a Kerti kalauz zárt facebook csoportjához!
Tedd fel a kérdésed, segítünk, ha tudunk! 🙂
Az is szuper, ha megosztod a saját tapasztalatod, és segítesz vele másoknak!

Kapcsolódó cikkek