Azt gondolná az átlag kertészkedő, hogy minden fű nagyjából egyforma.
A füvek nagyon sokfélék, több, mint 10.000 faj tartozik közéjük (Poaceae), ezért érdemes tisztában lenni néhány, a füvekkel kapcsolatos, alapvető dologgal.

Ahhoz jól válasszatok füveket a kertjeitekbe és megértsétek, hogy melyik fű milyen környezetben szeret lenni, jobban meg kell ismernetek őket.

Mi számít fűnek a tudomány szerint?

A füvek az egyszikűek osztályába tartoznak.

Ez azt jelenti, hogy a magból egyetlen levéllel hajt ki csírázáskor. Jellemzően a levél erezetének mintáját egymással párhuzamosan futó erek alkotják. Az egyszikűek virágai rendszerint 3 vagy 3-mal osztható részből állnak, és szárukban a vízszállító erek kötegben futnak.

A kétszikűeknél a mag két sziklevéllel csírázik, a virágok 4 vagy 5 részből vagy annak többszöröséből állnak, leveleiken fő- és mellékerek vannak, szárukban az erek gyűrűt alkotnak, és főgyökérzetük van.

Tudom, kicsit biológiaóra érzésetek van, de ha belegondoltok, hogy akár egy virágból vagy levélből mit tudtok kiolvasni ezek alapján, hát nem szuper?! 😀

És van még egy érdekes feltétel, hogy valami fűnek számítson. A fejlődő levelek egymáshoz képest 180 fokkal kell legyenek elforgatva, egyszerűbben ez azt jelenti, hogy a leveleknek pontosan egymással szemben kell nőniük felváltva.

És emiatt a feltétel miatt nem számítanak fűnek a sások (Carex). A sások levelei csak 120 fokkal elforgatva állnak egymáshoz képest, azaz minden harmadik levél fog ugyanabban az irányban nőni, nem pedig minden második, ahogy a füveknél.

A szittyók (Juncaceae) sem számítanak fűfélének. Ezeknél a növényeknél a levelek körkörösen helyezkednek el a szárban, de a lenti ábra mutatja meg a legjobban a szittyók, a sások és a füvek közötti különbséget.

A pázsitfüveket tekintjük a szó szoros értelmében fűnek, mert ők teljesítik a fenti feltételeket. Ezek a növények a pázsitfűfélék családjába (Poaceae) tartoznak.

Hogyan csoportosíthatjuk a füveket?

Sok szempont alapján csoportosíthatjuk a füveket, például levélszín, magasság, vízigény, fényigény.

Mégis mi az a vezérszál, ami segít egy kicsit jobban megérteni a őket?

Nagyon fontos figyelembe venni a füvek származási helyét és az ottani éghajlati viszonyokat. A dél-amerikai pampák, az afrikai szavannák, az eurázsiai sztyeppék és az észak-amerikai prérik növényeinek nagy részét a pázsitfüvek teszik ki.

Azonban ezeknek a területeknek az éghajlati adottságai eltérőek, és az ott honos pázsitfüvek természetesen alkalmazkodtak is ezekhez az eltérő éghajlati viszonyokhoz.

Ezen éghajlati alkalmazkodás alapján két nagy csoportra oszthatjuk a pázsitfüveket:

• hidegben növő füvek (cool-season grasses)
• melegben növő füvek (warm-season grasses)

Táblázat a füvekhez

	Hidegben növő füvek	Melegben növő füvek
Aktív növekedési időszak	Tavasz eleji és egy kevésbé intenzív őszi	Tavasz végi, nyári
Virágzási idő	Többnyire tavasz és nyár eleje	Ősz
Magasság	Általában alacsonyabbak, mint a melegben növő füvek.	A magas füvek általában melegben növőek. Végleges magasságukat nyár közepe után érik el.
Ideális hőmérséklet a fejlődéshez	18-24 fok	27-35 fok 10 fokos talajhőmérséklet alatt nem növekednek, visszahúzódnak
Fotoszintézis	C3-as A C3 jelölés három szénatomos szénhidrátokat jelent, amik a fotoszintézis során keletkeznek.	C4-es Négy szénatomos szénhidrátok keletkeznek, ez a fajta fotoszintézis hatékonyabb magasabb hőmérsékleteken, száraz körülmények között. Többet itt olvashatsz erről.
Levél	Többnyire megmarad a levelek zöld színe ősszel, de lehetnek áttelelő lombúak is. A levelek cserélődnek, 30-60 nap után elhalnak.	Őszi színváltozás után télen visszaszárad
Fényigény	Jobban hasznosítják a fényt alacsonyabb fénymennyiség mellett, ezért árnyékosabb fekvésben is megélnek.	Több fényt tudnak hasznosítani teljes napsütésben, és jól viselik az extrém napsütés okozta stresszt.
Vízigény	Tavaszi és őszi csapadékhoz szokott fűfélék, melyek nehezen viselik a nyári kiszáradást.	Nyári csapadékhoz szokott fűfélék, melyek jól viselik a nyári hőséget.
Gyökérzet	Sekélyebb gyökérzet (30-45 cm)	Mélyre törő gyökérzet (akár 90 cm)
Ültetés	Kora tavasszal és ősz elején	Tavasszal és nyár elején, ősszel már nem igazán gyökeresedik be
Tőosztás	Tél végén, kora tavasszal és nyár végén	Kora tavasszal

A táblázat áttanulmányozásával nagyon sok információt tudhatunk meg a két csoportról, ezért a füvek alkalmazásakor még körültekintőbben tudunk eljárni.

Pl az örökzöld zabfüvet ültethetjük enyhe árnyékba is, mert hidegben növő fű, míg az óriás olasznád, ami melegben növő, szigorúan napra való.

A füvek virágzásával is játszhatunk már kerttervezéskor. A virágosnád vagy molnárpántlika melegben növő fű, így virágzása ősszel indul, szuper eleme lesz ezáltal az őszi és téli kertnek. Nyár elején pedig az árvalányhaj virágzik, hiszen az egy hidegben növő fűféle.

Egyébként a sztyeppe füvei általában hidegben növők, míg a préri és a pampák füvei melegben növők.

Hidegben növő díszfüvek

• Árvalányhaj – Nasella (Stipa)
• Bizarrfű – Hystrix patula (Elymus hystrix)
• Deres csenkesz – Festuca glauca
• Gumós franciaperje – Arrhenatherum elatius ssp. bulbosum
• Gyepes sédbúza – Deschampsia caespitosa
• Gyöngyperje – Melica transsilvanica
• Homoki hajperje – Leymus arenarius
• Illatos szentperje (beléndek) – Hierochloe odorata
• Karcsú fényperje – Koeleria macrantha
• Közönséges kékperje – Molinia caerulea
• Nádtippan – Calamagrostis x acutiflora
• Örökzöld zabfű – Helictotrichon sempervirens
• Őszi nyúlfarkfű – Sesleria autumnalis
• Pántlikafű – Phalaris arundinacea
• Prémes gyöngyperje – Melica ciliata
• Réti ecsetpázsit – Alopecurus pratensis
• Szálkafű – Hakonechloa macra

Melegben növő díszfüvek

• Alacsony moszkítófű – Bouteloua gracilis
• Bókoló indiánfű – Sorghastrum nutans
• Botnád vagy bambusz (Phyllostachys)
• Évelő tollborzfű – Pennisetum alopecuroides
• Fenyérfű – Andropogon gerardii
• Fésűs csomósperje – Schizachyrium scoparium
• Japán vérfű – Imperata cylindrica
• Moszkítófű – Bouteloua curtipendula
• Óriás olasznád – Arundo donax
• Özönfű – Sporobolus heterolepis
• Pampafű – Cortaderia selloana
• Ravennai tollfű – Saccharum ravennae
• Széleslevelű különösfű – Chasmanthium latifolium
• Tőtippan – Eragrostis
• Vattacukorfű – Muhlenbergia capillaris
• Vesszős köles – Panicum virgatum
• Virágosnád – Miscanthus sinensis

Gyepápolás szempontjából miért is fontos ezeket tudni?

Öntözés

Magyarországon a gyepeket hidegben növő füvek alkotják (Poa, Festuca, Lolium, Schedonorus). Emiatt a nyári öntözés kritikus, főleg az aszályos időszakokban, amikor sokszor a magas hőmérséklettel is terhelve van a gyep.

Gyomok

A gyomok elleni harcban nagy jelentősége van az egyszikű és kétszikű növények közötti különbségeknek.

A kétszikű gyomok szelektív gyomirtóval irthatóak a gyepből, hiszen ez a típusú gyomirtó az egy- illetve a kétszikűek közötti biológiai különbségek miatt képes szelektíven csak a kétszikűeket kiirtani. Ennek ellenére a gyakori nyírást és a kézi gyomirtást javaslom a kisebb területeken.

Az egyszikű gazok, mint például az ujjasmuhar (Digitaria) vagy a csillagpázsit (Cynodon dactylon) melegben növő füvek közé tartoznak, így kifejezetten a nyílt, napos területeken kell odafigyelni rájuk. Leghatékonyabban kézi gyomirtással irthatóak ki a gyepből.

Gyepszellőztetés

Ugyan a legtöbb pázsitfű évelő, de a leveleik 30-60 napot élnek csak. A levélcsúcstól visszafele száradnak a levelek, nem csak emiatt, de ezért is kell a gyepeket szellőztetni időnként. A sűrű állomány miatt berohadhatnak ezek az elhalt levelek, és gombás fertőzések táptalajai lehetnek.

---

Ebbe a posztba nagyon sok infót szedtem össze. 🙂 Remélem, sikerült érthetően leírnom mindent, és tudtam újdonsággal is szolgálni nektek.

Izgalmas a füvek világa! Sok érdekes téma van még, amiről írni fogok.

A kertet akkor lehet a legsikeresebben gondozni, ha kicsit mögé nézünk a miérteknek, és alapos növényismerettel rendelkezünk. 🙂

Ezt a cikket a Christians-Patton-Law szerzőtrió Fundamentals of Turfgrass Management című könyvének segítségével készítettem nektek. Nagyon jó könyv, ajánlom. Köszi, Gyuri! 🙂
És köszönöm Makai Kristófnak is pontosításokat! 🙂

Oszd meg, ha tetszett!

Likeold a Kerti kalauz facebook oldalát!
Ha szeretnél virágokról, kerttel kapcsolatos témákról beszélgetni másokkal, csatlakozz a Kerti kalauz zárt facebook csoportjához!
Tedd fel a kérdésed, segítünk, ha tudunk! 🙂
Az is szuper, ha megosztod a saját tapasztalatod, és segítesz vele másoknak!

Kapcsolódó cikkek