A gondolatindító írásomban bemutattam, hogy honnan, milyen gondolatok mentén indítsd el a kert tervezését. Javaslom ennek elolvasását, mielőtt ezt a cikket továbbolvasod. Szépen felépítjük lépésenként a folyamatot, hogy megismerjük és elkerüljük a buktatókat. Ha magad tervezed a kerted, akkor hasznos tudást kapsz, ha tervezteted, akkor beleláthatsz a téma összetettségébe.
A kert adottságait fogjunk most tárgyalni, hogy mi mindent kell figyelembe vennünk, amikor kertet tervezünk.

Bizony a gyakorlatias oldaláról kell megfognunk a tervezést!

Nézd meg jól a területedet!

A megfigyeléseid alapján felismerheted, hogy milyen dizájn és milyen funkcionálisan megfelelő elrendezés tud működni a te kertedben. Ez a lépés nagyon hasznos minden esetben, akár ha teljesen új kertet szeretnénk kialakítani, akár egy meglévő kertet akarunk felújítani, átalakítani.

Muszáj a terveket a kert adottságai alapján kialakítani, hiszen nem fenntartható egy olyan “létesítmény”, amely nem alkalmazkodik a környezeti adottságokhoz.

Lássuk a lépéseket!

Mit tud most nyújtani a kert a jelen állapotában?

Napos és meleg a kert? Vagy a nap túlnyomó részében árnyékos? Egy árnyékos kert alaposabb megfigyelést igényel, hogy hogyan jár a nap, mely területeket, mikor éri napsütés.

A téli és a nyári időszakokat is érdemes külön is megvizsgálni, mert télen sokkal alacsonyabban jár a nap. A fenti képen a sötétzöld terület az árnyékos, a középzöld a félárnyékos, a világoszöld a napos rész.

Ezek az információk segítenek abban, hogy milyen növények fogják jól érezni magukat a kertedben, hova érdemes kialakítani kiülős részt vagy focizásra alkalmas füves területet.

A telek tájolása

A tájolás megállapítása az első dolgok egyike. A napos, déli fekvésű kerteknél tervezzünk árnyékos menedéket a nyári hőségek idejére, az árnyékosabb, északi fekvésű kertekben pozicionáljuk a kiülős részeket a legnapfényesebb részekre, kicsit távolabb a háztól.

Készítettem nektek 4 rajzot a különböző fekvésű kertek napjárásáról.

Déli fekvésű kert

Északi fekvésű kert

Keleti fekvésű kert

Nyugati fekvésű kert

Terepviszonyok, a telek közvetlen és távolabbi környezete

Dombos vagy lapos a terület?

Könnyen átszalad a víz a kerten egy nagy esőnél vagy megáll? Kialakítható erős lejtésnél támfal, lépcsőzetes, teraszos kert?

Van szép panoráma, amit bevonhatunk a dizájnba vagy van bármilyen zavaró, nemkívánatos tárgy a látható környezetben, amit eltakarnánk egy jól pozicionált fával vagy bokorral? Van patakunk vagy saját sziklánk, amit kiemelt fókuszba helyeznénk?

Mikor felméred a kerted, mindig figyelj azokra a részekre, amik elsőre nem látszanak. Nézz át a kerítésen, menj a sövény mögé! Mit takarhat el? Illetve magát a sövényt is vedd górcső alá! Ha rendben találod, akkor mindenképpen érdemes megtartani, mert nemcsak kiváló háttér, de fészkelőhely a madaraknak és szuper szélfogó, ezenkívül intimitást ad a kertnek.

Légy megfontolt a fák kivágásával is, mert nagyon nagy értéket képviselnek ökológiailag és esztétikailag is. Előfordul az is, hogy a telekre épített ház is úgy van tervezve, hogy számításba veszi a telken lévő fákat. Nekem nagyon nagy szerelmeim a fák, így én is mellettük kampányolok. 🙂

A kertünk klímája

Az éghajlat, amin élünk, a fő meghatározója a kertünk növényeinek, a védelmet adó helyeknek. Ha esős vagy extrém meleg klímán élünk, számolnunk kell azzal, hogy legyenek fedett helyek, ahonnan élvezhetjük a kert látványát perzselő napsütésben vagy egy esősebb éghajlaton szakadó esőben.
A legjobban működő (könnyen fenntartható, kevés törődést igénylő) növénytársításokat is akkor tudjuk létrehozni, ha a klímánknak megfelelő növényeket alkalmazzuk.

Ugyanakkor foglalkoznunk kell a kertünk saját mikroklímájával is, hisz lakhatunk egy szeles hegytetőn vagy egy védett völgyben, ahol mindig hűvösebb egy kicsit az idő, és erősebb a fagy.

A szeles hegytetőn például javasolt a szél megtörésére sövényt, komolyabb kerítést tervezni a kert köré, mely 50%-át megfogja a süvítő szélnek. Arra is figyeljünk, hogy ha kertünkben a szél átsüvít, akkor a kiülős részeket semmiképpen se a szélcsatornába tervezzük, mert kellemetlen és hideg lesz a szél miatt. Az uralkodó szélirányt mindig jegyezzük fel!

A völgyekben fekvő területeket az erős fagytól úgy védhetjük meg, hogy kertünk magasabban fekvő szélére sövényt vagy kerítést tervezünk, ami megfogja a magasabb területekről bekúszó hideg levegőt.

Csövek, vezetékek

Derítsük ki, hogy mi hol megy a föld alatt, nehogy figyelmetlenül kárt okozzunk magunknak. Többnyire az előkertek esetében fordul elő, hogy egy-egy közmű akadályozza a fák telepítését, de mindig legyünk alaposak, ha felmérjük a kertet, különösen akkor, ha kerti világítás és locsolócsövek is futnak a föld alatt.

Vizsgáld meg a talajt!

A talaj típusa nagyban befolyásolja a választható növények listáját. Egyrészt meg kell vizsgálnunk a talaj szerkezeti összetételét, valamint a kémhatását.

A talaj szerkezete

A szerkezet meghatározza, hogy milyen sokáig tudja tartani a talaj a vizet, illetve milyen könnyen vehető fel a talajból a nedvesség és a tápanyag.

A szerkezeti összetételt több módon is vizsgálhatjuk. Az egyik talajvizsgálati módszert már korábban bemutattam, de van egy egyszerűbb, gyors módszer.

Áss egy ásónyomnyit a talajba, majd vegyél egy maroknyit a kiásott földből (a köveket vedd ki belőle). Adj hozzá annyi vizet, hogy egy rugalmas gombócot tudj gyúrni belőle. Közben vizsgáld meg, hogy milyen a gombóc felülete! Sima, csúszós? Ez agyagos talajt jelent. Szemcsés, érdes? Akkor homokos talajjal van dolgunk. Ha a gyúrás alatt gyurmaszerű gombóccá állt össze a föld, akkor agyagos a talajunk, ha reped és törik, akkor homokos.

Ha nagyon szerencsések vagyunk, vályogtalaj van a kertünkben, amiben a por-homok-agyag arány a legoptimálisabb. A talajjavításról itt olvashatsz, ha agyagos vagy homokos a kerted talaja.

A talaj pH-értéke

A pH-érték is befolyásolja a tápanyagfelvételt, ezért mindenképpen tesztelnünk kell ezt is. A legnehezebb dolgunk az extrém savas és lúgos értékeknél van, de szerencsére ezek hazánkban igen ritkák.

Itt olvashatsz a magyar talajokról egy klassz tanulmányt: http://airterkep.nebih.gov.hu/gis_portal/talajvedelem/pdf/LB-NA-27539-HU-N_online.pdf

A talaj kémhatását tesztelhetjük talajelemző készlettel vagy pH-értékmérő műszerrel vagy lakmuszpapírral.

Most, hogy megnéztük a kertünk jelenlegi állapotát, felmértük, mi marad és mi megy, megvizsgáltuk a klímát, a terepviszonyokat és a talajt, nagyon jó tudásanyaggal indulhatunk neki a tervezésnek.

Javaslom, hogy készíts listát az eddig megbeszéltekről:

• stílus, inspirációs képek
• hányan és kik használják a kertet
• funkciók
• költségkeret
• mi megy a kertből, mi marad a kertben
• milyen a kert tájolása, benapozottsága
• klíma (szélirány, szélerősség, csapadék, hőmérséklet)
• milyen a terep, a környezet
• vezetékek, csövek a talajban
• milyen a talaj

Igen, tudom, a kert mérete is nagyon fontos, éppen ezért megmutatom, hogyan tudod pontosan lemérni a kertet! Ez lesz a következő cikkem témája!

Remélem, velem tartotok! 🙂

Oszd meg, ha tetszett!

Likeold a Kerti kalauz facebook oldalát!
Ha szeretnél virágokról, kerttel kapcsolatos témákról beszélgetni másokkal, csatlakozz a Kerti kalauz zárt facebook csoportjához!
Tedd fel a kérdésed, segítünk, ha tudunk! 🙂
Az is szuper, ha megosztod a saját tapasztalatod, és segítesz vele másoknak!

Kapcsolódó cikkek