A kerttervezés alapjai II. – Hogyan mérd le a kertet?

Új és gyakorlatias folytatása a kerttervezés alapjai sorozatnak a kert lemérése. Egyszerűnek tűnő feladatot beszélünk át, kitérünk azokra a telkekre, kertekre is, amik nem négyzetes vagy téglalap alakúak. A kerttervezés egyik alapköve a pontos mérés, majd az alapján elkészített méretarányos rajz a tervezendő kertünkhöz.
Lássuk, hogyan fogjunk hozzá a kert leméréséhez!

Méréshez használt eszközök

  • Fém mérőszalag vagy colstok: Kisebb helyeken is elég, a nehezen hozzáférhető helyeknél jól jöhet, mert merev marad a kezünkben.
  • 30 vagy 60 méteres mérőszalag: Általában elég a városi kertekhez, nem olyan drága. Ha meg akarod spórolni, jó lehet egy spárga is méterenként jelölve. Az utolsó méternél a fém mérőszalaggal le tudod mérni a pontos értéket. A spárga vagy a mérőszalag végét rögzítheted egy kis karóhoz, sátorvashoz is, amit a földbe ütsz, de egy barát is segíthet tartani a végét a szalagnak vagy a spárgának.
  • Lejtős kert esetén jól jöhetnek magasabb, egyenes karók is, melyekkel majd a szintemelkedést tudod megmérni.
  • Egy lehetőleg hosszabb vízmérték
A kerttervezés alapjai - Hogyan mérd le a kerted?

A kert lemérésének célja

A kert lemérésének a célja az, hogy pontos, méretarányos tervrajzot tudjunk készíteni.

A jó kertterv alapja a valósággal megegyező, méretarányos alaprajz.

Négyszög alakú kertek

1. Rajzoljuk fel a kertünk vázlatát egy lapra nagyjából!

Rajzoljuk be rajta a kertben lévő épületeket, fákat, járdát, térkövet. Tulajdonképpen mindent, amit szeretnénk megtartani a kertben.

Egy új kert esetén ezek a dolgok kimaradnak.

Ez egy vázlat lesz, amire a méréseinket rögzítjük, ezért inkább nagyobbra rajzold a kertet, minthogy egy mütyürke ábrán kelljen jelölgetned.

Használhatod az építész által rajzolt telekrajzot is, ott már mérések is vannak, szóval az nem is vázlat, hanem kész, méretarányos alaprajz! Én azt mondom, hogy az ördög sosem alszik, ellenőrzésként mérd le te is telket!

A kerttervezés alapjai - Hogyan mérd le a kerted? A kert lemérése

2. Mérjük le a kert 4 oldalát és az átlókat!

Itt kiderül, ha turpisság van, és mégsem téglalap alakú a kertünk, hanem kicsit elmászik a valóságban.

Egy téglalap átlói egyforma hosszúak, ha nálad a két átló hossza különbözik, akkor egy kicsit csálé lett a telek. Ez sokszor így szokott lenni, de nem probléma. Írjuk fel a papírra a mért adatokat!

Mérjük le a fák, épületek méretét, távolságát a telek széleivel párhuzamosan, ezeket is jegyezzük fel!

A kerttervezés alapjai - Hogyan mérd le a kerted? A kert lemérése

3. Mérjük le a házat is, jelöljük be az ajtókat, ablakokat!

Ennek azért van jelentősége, hogy a tervezésnél figyelni kell arra is, hogy az ablakon szeretnénk-e messzebbre kilátni vagy éppen ellenkezőleg, szeretnénk azt eltakarni a kíváncsi szemek elől.
Ezenkívül a funkcionális terek (pl étkező, nyári konyha, stb) elhelyezésében is nagy szerepe van az ajtók, ablakok helyének.

Szabálytalan alakú kert lemérése

Egy nem téglalap alakú kert lemérésénél a háromszögelés technikáját alkalmazzuk.

A háromszögelés technikája

Ennek a módszernek a lényege az, hogy nem a párhuzamos és merőleges oldalhatárokhoz viszonyítunk, hanem mindig 2 sarokpontot jelölünk ki, és azoktól mérjük meg a kert különböző pontjain lévő dolgokat vagy éppen a telekhatárt.

Az alábbi rajzon egy olyan képzeletbeli kertet rajzoltam fel, ahol nincsenek párhuzamos oldalak, nincs merőleges, de van még íves rész is. Extrém.

A házat használom itt kiindulásként, melynek le kell mérni minden oldalát természetesen. Azért a ház a kiindulópont, mert itt az tűnik a legkönnyebben, legpontosabban lemérhetőnek.
A ház sarkai lesznek a referenciapontok, és mindig azokhoz viszonyítva mérünk.

A kerttervezés alapjai - Hogyan mérd le a kerted?
A kert lemérése
A kerttervezés alapjai – Hogyan mérd le a kerted?

Az ábrán pirossal bejelöltem, hogy a telek jobb alsó csúcsának távolságát le kell mérni a ház C és D sarkaiból. Ugyanígy le kell mérni az alsó egyenes telekhatár végpontját a ház két sarkától (lila).
Sárgával rajzoltam be, hogy a telek felső jobb sarkát is ugyanígy meg kell mérni (pl. a ház A és B sarkaiból).

Mindig jegyezd fel az ábrádra a mért értékeket!

Az íves oldalnál ki kell mérni több pontot is, hogy majd a tervrajzon fel tudjuk megfelelően rajzolni a kertet.

Az ábrán kijelölt pontokat a terepen mi határozzuk meg, hogy milyen távolságonként van szükségünk egy újabb mérésre, hogy a kertet megfelelően ábrázolni tudjuk. Minimum 4-5 ilyen mérőpont kell egy ilyen íves szakasz megközelítőleges felrajzolásához. Minél többször mérünk, annál pontosabban tudunk majd tervrajzot készíteni.

A kertben meglévő, és a terveink alapján megmaradó elemeket is lemérhetjük a háromszögelés módszerével. Pl az ábrán szereplő fa is pontosan felrajzolható lesz a terveken, ha a ház két sarkától vett távolságát lemérjük.

A lejtős kert lemérése

Tovább bonyolódik a helyzet, ha nagyobb szintkülönbség is van a kertünkben.

Egy viszonylag nagy lejtésű kertnél érdemes lemérni a lejtés/emelkedés mértékét. Jól jönnek majd az adatok, ha támfalat kell építeni, de a növényzet tervezésénél is hasznos.

A kert lemérése
Lejtős kert oldalnézete

Foglalkoznunk kell a talajerózióval is, minél meredekebb a kert, annál inkább fennáll a lemosódás veszélye. Támfalakkal és megfelelően erős gyökérzetű növényekkel, sűrű növényültetéssel tudjuk orvosolni ezt a problémát.

A lejtő megmérése

A meredekebb lejtőkön méterenként érdemes megmérni a szintkülönbséget. Ezeket az adatokat is fel kell jegyeznünk a papírunkra!

Egy karóra, egy egyenes lécre, vízmértékre és mérőszalagra lesz szükségünk. Az ábrán látható módon méterenként haladhatunk fel- vagy lefele.

  1. Jelöljünk ki egy kiindulási pontot és 1 méterre tőle a lejtőn verjünk be egy karót függőlegesen!
  2. Tegyük a léc egyik végét a kiindulási pontra, a léc másik végét érintsük a bevert karóhoz. A vízszintet állítsuk be a lécen!
  3. Mérjük meg, hogy a földtől milyen magasan ér a karóhoz a léc, amikor a vízmérték vízszinteset mutat! Ez a lejtés mértéke az egy méteres szakaszon, és ezt kell méterenként haladva rögzítenünk.
  4. A karó helye lesz a következő mérés kiindulópontja, és újra végrehajtjuk a lépéseket az 1. ponttól.
A kert lemérése

Ezek az adatok majd a oldalnézeti szintemelkedést ábrázoló tervhez kellenek.

Mi van eddig a kezünkben?

  • Egy nagyjából megrajzolt terv, amire feljegyeztük a méréseink eredményét.
  • Ezen a terven csak azok a dolgok szerepelnek, amiket szeretnénk megtartani.
  • A ház pontos elhelyezkedése és méretei
  • Ezenkívül az ablakok és ajtók helye is jelölve van a házon.
  • Feljegyeztük a lejtést is méterenként, ha kertünkben számottevő a szintkülönbség.

Még egyszer kiemelem, hogy nagy vagy több rajzot készítsünk, mert sok mérést kell feljegyeznünk.

Hogyan vessük papírra a kertünk alaprajzát a mérések alapján?

A munka oroszlánrészét letudtuk, a nagy feladat a kert lemérése volt, de a méretarányos alaprajz elkészítése már sokkal könnyebb lesz.

A felülnézeti és oldalnézeti rajz elkészítéséről a sorozat következő cikkében fogok írni!

Készítsétek a papírt, a vonalzót és a körzőt! Itt a folytatás! 🙂

Likeold a Kerti kalauz facebook oldalát!
Ha szeretnél virágokról, kerttel kapcsolatos témákról beszélgetni másokkal, csatlakozz a Kerti kalauz zárt facebook csoportjához!
Tedd fel a kérdésed, segítünk, ha tudunk! 🙂
Az is szuper, ha megosztod a saját tapasztalatod, és segítesz vele másoknak!

Kapcsolódó cikkek