A kerttervezés alapjai III. – A kert alaprajza

Hogyan vessük papírra a kert alaprajzát a mérések alapján?

A munka oroszlánrészét letudtuk a kert lemérésével, a méretarányos alaprajz elkészítése már sokkal könnyebb. Haladjunk együtt lépésről lépésre a kert alaprajzának elkészítésével!

A kerttervezés alapjai II. - Hogyan mérd le a kertet?
Kép: Andrea Piacquadio on Pexels.com

1. Határozzuk meg a méretarányt, amivel dolgozni szeretnénk!

  • 1:200 – 1 méter a kertben = 0,5 cm a tervrajzon
  • 1:100 – 1 méter a kertben = 1 cm a tervrajzon
  • 1:50 – 1 méter a kertben = 2 cm a tervrajzon
  • 1:20 – 1 méter a kertben = 5 cm a tervrajzon
  • 1:10 – 1 méter a kertben = 10 cm a tervrajzon

Nagy kertek esetén ajánlott a nagyobb kicsinyítési arány, és minél kisebb a kert, annál inkább csökkenthetjük az arányt. Kezdőknek javaslom, hogy először egy a kockás füzetlapon készítsék el a rajzukat. A rácsháló nagyon sokat segít, hogy jól érzékeljük a rendelkezésre álló teret.

Érdemes kiszámolni, hogyha pl.: 30 méter a leghosszabb kiterjedése a kertnek, akkor egy A4-es lapon (29,7 cm x 21 cm) éppen nem fér el az 1:100-as méretezéssel a kert, mert a 30 méter 30 cm-t jelent a tervrajzon.

2. A mérések felrajzolása a papírra

Téglalap alakú kertek

A rajzoláshoz egy kockás lapra, egy hegyes ceruzára, egy tollra, derékszögű és hosszú vonalzóra lesz szükségünk!

Könnyebb dolga van azoknak, akiknek téglalap alakú kertjük van. A vázlatunkra lejegyzetelt méréseket most a kiválasztott méretarány alapján lekicsinyítjük a papírunkra. Minden mért értéket el kell osztanunk a kicsinyítés arányszámával, és ezt az értéket kell felrajzolnunk a papírunkra.

  • Rajzoljuk fel a határvonalakat!
    Példákon megmutatom az átszámítást: Van egy 20 m x 50 m-es kertünk/telkünk.
    • Ha kiválasztjuk az 1:200 arányt, akkor a 20 méter 10 cm lesz a terven, azaz a 20 méter 1/200-ad része.
      20 méter=2.000 cm ebből számítva a hosszúság/arányszám = 2.000/200= 10 cm.
    • 1:50 arány esetén a terven a hosszúságok 50-szer kisebbek, azaz 2.000 cm/50 = 40 cm lesz a terven a telek rövidebb oldala.
  • Rajzoljuk fel a maradó elemeket a telekhatártól lemért merőleges távolságok alapján!
    • a házat ablakokkal, ajtókkal,
    • a járdát, a kaput,
    • a fákat a lombjukkal együtt,
    • sufnit, stb.

Ne felejtsük el, hogy a vázlaton szereplő adatokat mindig osztanunk kell a kiválasztott kicsinyítési arányszámmal!

A kert alaprajza
A maradó elemeket rajzoljuk át filccel, a tervezést ceruzával folytatjuk majd.

Szabálytalan alakú kertek

A rajzoláshoz egy kockás lapra, egy hegyes ceruzára, körzőre, derékszögű és hosszú vonalzóra lesz szükségünk!

A kert alaprajza
Ezt a képzeletbeli kertet mértük le az előző cikkben.
  • Rajzoljuk fel a határvonalakat!
    • A szabálytalan forma miatt érdemes először a házat berajzolni, aminek a sarkaihoz viszonyítottuk a méréseinket az előző cikkben.
    • Ezután a körzőre lesz szükségünk. A ház sarkaiból mérjük fel a papírunkra a kicsinyített távolságokat. Ahol a két viszonyítási pontból felmért ívek metszik egymást, ott lesz a telkünk sarka.
A kert alaprajza
A ház felrajzolása után, kimérjük a telek sarkait.
A kert alaprajza
Az íves részen mérjük ki a ház sarkaiból az ív pontjait!
  • Rajzoljuk fel a maradó elemeket a háromszögeléssel lemért távolságok alapján!
    • a házat ablakokkal, ajtókkal,
    • a járdát, a kaput,
    • a fákat a lombjukkal együtt,
    • sufnit, stb.
A kert alaprajza
A maradó elemeket rajzoljuk át filccel, a tervezést ceruzával folytatjuk majd.

Kész a kert alaprajza, mi a következő lépés?

Elkészültünk a méretarányos alaprajzzal, átrajzoltuk a biztosan maradó, meglévő, kerti elemeket tollal. Ez lesz a tervezésünk kiinduló rajza.

A következő lépés a kerti funkciók elhelyezése a rendelkezésre álló területen, ilyenkor újra megvizsgáljuk a kerti funkciókról készített listánkat, hogy valóban elfér-e a kertünkben, vagy sem. Illetve beszélünk majd arról is, hogyha szabálytalan a kert alaprajza, milyen eszközeink, módszereink vannak a kert elrendezésében.

Ez még mindig a gyakorlatias feladatok egyike, de higgyétek el, nagyon fontos, hogy számunkra optimális, használható kültéri életteret alakítsunk ki, mert aztán sokat bosszankodhatunk, ha kapkodásban nem sikerül átgondolni a kertet.

Amikor házat épít az ember, iszonyatos energiát fektet abba, hogy a legjobb beosztást megtalálja a házában. A kertet mégis egy legyintéssel sokan elintézik, pedig oly sokat adhat nekünk, ha kicsit odafigyelünk erre is.

Ezért arra biztatlak titeket, hogy gondoljátok át, és szánjatok időt a kertre is! Tartsatok velem a kerttervezés cikksorozatban, és kérdezzetek a facebook csoportban vagy kommentben!

Likeold a Kerti kalauz facebook oldalát!
Ha szeretnél virágokról, kerttel kapcsolatos témákról beszélgetni másokkal, csatlakozz a Kerti kalauz zárt facebook csoportjához!
Tedd fel a kérdésed, segítünk, ha tudunk! 🙂
Az is szuper, ha megosztod a saját tapasztalatod, és segítesz vele másoknak!

Kapcsolódó cikkek