A kert mérete

Nagyon nyilvánvaló, hogy a rendelkezésre álló terület mérete az egyik legalapvetőbb tulajdonság, ami a legjobban kihat a tervezendő kertre. Nevezzük kicsi kertnek a 600 nm alatti kertet, és az ettől nagyobbakat nagynak. Tudom, minden relatív, de legtöbbünk városi léptékű kerttel rendelkezik, ezért így lőttem be a határt.

Vegyük sorba, mire van hatással a kert mérete:

• Költségek: minél nagyobb a kert, annál magasabb a kertépítés összköltsége
• Funkciók: minél kisebb egy kert, annál kevesebb funkciót képes megvalósítani
• Növényválasztások: a kert méretéhez megfelelő térigényű növények kellenek
• Kivitelezés ideje: minél kisebb a kert, annál gyorsabb a megvalósítás

A kert költségvetése és a méret

A gondolatindító cikkemben is kiemeltem, hogy a költségvetésünk marginális a terveink megvalósításához, így szeretném a kert méretét a rendelkezésre álló költségvetéssel összevetve vizsgálni.

Nagy kert + van megfelelő anyagi keret

+ Minden funkciót meg tudunk valósítani
+ Kivitelezőt és tervezőt tudunk fogadni
+ Jó minőségű, tartós anyagokkal tudunk dolgozni
+ Nincs megkötés a növényválasztásban a helyigény és az ár alapján
+ Gyors megvalósítás

Nagy kert + nincs megfelelő anyagi keret

– Néhány funkciót elengedünk a költségkeret miatt
– Részben vagy egészben mi kivitelezünk és/vagy tervezünk
– Kompromisszumok az anyagválasztásokban
– Költség alapú megkötések a növényválasztásban
– Lassú megvalósítás

Kicsi kert + van megfelelő anyagi keret

– Néhány funkciót tudunk csak megvalósítani a hely szűke miatt
+ Kivitelezőt és tervezőt tudunk fogadni
+ Jó minőségű, tartós anyagokkal tudunk dolgozni
– Térigény szerinti megkötések a növényválasztásban
+ Gyors megvalósítás

Kicsi kert + nincs megfelelő anyagi keret

– A legszükségesebb funkciókat tudjuk megvalósítani
– Részben vagy egészben mi kivitelezünk és/vagy tervezünk
– Kompromisszumok az anyagválasztásokban
– Költség és térigény szerinti megkötések a növényválasztásban
+ Gyors megvalósítás

Mi a megfelelő anyagi keret?

Például: “csak” füvesíteni szeretnénk a kertet, ami a mostani árakon (2022), ha csak a talajmunkákat, a vetett füvet számoljuk min. 2.000-2.500 Ft/nm. (Ebben nincs vakondháló, földszállítás, csak a talajelőkészítés és a vetés munkadíj és az anyagköltség).

600 m² terület esetén ez bizony 1.200.000 – 1.500.000 Ft. (Munkadíj ebből kb. 90%, anyag 10%).

Tehát ha pár százezer forintunk van a kertre, azzal spórolhatunk a legtöbbet, ha magunk csináljuk azokat a munkákat, amikre képesek vagyunk.

Ha szakemberrel építtetünk kertet, akkor minimum 5-6.000 Ft/m² összköltséggel számoljunk, ez az ár emelkedik a munkák bonyolultságával és sajnos az inflációval is. És a határ a csillagos ég!

Fontos!
Ne becsüljük alá a kerti munkákat, készüljünk fel, olvassunk utána alaposan!
Mérjük fel, hogy mit tudunk jól megvalósítani és mit nem!
Például egy rosszul kivitelezett támfal sokkal többe fog kerülni a javítással együtt, mintha megépíttettük volna szakemberrel. Nem beszélve a balesetveszélyről!

A kert jövőbeli költségei és a természetesség

Ez is egy igen érdekes téma. Általában az emberek nem számítják, nem tervezik bele a havi kiadásaikba a kertfenntartás költségeit.

Megfelelő növényválasztással és gyeppel borított területek arányával lehet játszani, hogy csökkentsük a fenntartási kiadásainkat.

Az én véleményem az, hogy mindenképpen törekednünk kell az alacsony gondozási igényű kert kialakítására. Mindenkit arra bíztatok, hogy gondolkodjon előre! Az a kert, ami nagyon sok gondoskodást és vegyszer-használatot igényel, nem fenntartható áldozatok nélkül. Rengeteg energiánkba és/vagy pénzünkbe fog kerülni.

A fenntarthatóság alapja az, hogy a kertünkbe olyan növények telepítésére törekedjünk, ami a kertünk talajához, klímájához illeszkedik.

Én például a kertemben nem használok vegyszert, műtrágyát. Szerves anyagokkal javítom a talajt és pótolom a tápanyagokat, és ami kipusztul a kertemben, azzal maximum még kétszer próbálkozom, aztán elengedem, ha harmadszorra sem sikerült életben tartani a növényt.

Fontos az elengedés az ilyen esetekben és a belátás, hogy valami egyszerűen nem való a kertünkbe.

Ezzel a környezettudatos hozzáállással rengeteget spórolhatunk, ahogy említettem, időt és energiát, de a környezetre gyakorolt terhelést is csökkenthetjük.

Sokakat meglephet, de a perzsa szőnyegszerű gyepfelületek fenntartása a legköltségesebb a kertjeinkben. Magas tápanyag- és vízigénye mellett, sokan gombaölőket és rovarölőket alkalmaznak, hogy kifogástalan gyep legyen a kertben.

Itt is a gondolkodást kellene megváltoztatni. A természetben nincs olyan, hogy tökéletes. Sőt!

A természetben semmi sem tökéletes. A tökéletlenség visz életet a kertbe, és a szépséghez bizony kell a tökéletlenség.

Tudom, sok ez most így egyszerre. 🙂

Ilyenkor azok válaszok érkeznek rendszerint, hogy “az én kertemben azt csinálok, amit akarok”, “nekem így tetszik”! És végül is, ez így van. Ezzel nem vitatkozom, sőt senkivel nem is akarok vitatkozni. Megosztom inkább az én látásmódomat, módszereimet, amit vagy megfontol a beszélgetőtárs, vagy nem.

A szemléletváltás nem egy pillanat alatt megy végbe.

De visszatérve az eredeti témához, a kert környezetbarát módon történő kialakítása és fenntartása bizony sokat foghat a jövőbeli költségeinken. Érdemes megpróbálni!

A cikksorozat következő részében a kerti funkciókat és azok elhelyezését fogjuk átbeszélni.

Tartsatok velem továbbra is! 🙂

Ne felejtsd el megosztani ismerőseiddel, ha tetszett!

Iratkozz fel!

Likeold a Kerti kalauz facebook oldalát!
Ha szeretnél virágokról, kerttel kapcsolatos témákról beszélgetni másokkal, csatlakozz a Kerti kalauz zárt facebook csoportjához!
Tedd fel a kérdésed, segítünk, ha tudunk! 🙂
Az is szuper, ha megosztod a saját tapasztalatod, és segítesz vele másoknak!

Kapcsolódó cikkek