Már többször mondtam, hogy az Instagram jó hely a virtuális kertészkedéshez és kertbolondok felleléséhez. Hans Gieszent és kertjét is ezen a platformon ismertem meg pontosan úgy, ahogy Margaridát.
Hans kertje abban különleges, hogy Hans remekül használja a növények formavilágát, struktúráját, és a növények változását a különböző évszakokban. Jól használja a növények őszi színeit és a mementóként álló növénymaradványokat, ráadásul szuper arányban vannak benne a díszfüvek is!
Minden képet, amit Hans posztol az Instagramon, meg is lehetne festeni, annyira szép!
A kert Hollandiában található, amit azért fontos kiemelni, mert egy kicsit más klímát jelent hozzánk képest. A csapadék mennyisége több, mint Magyarországon, és enyhébbek a telek, kevésbé forróak a nyarak is.
Összehasonlításképpen az átlagos éves csapadékmennyiség Hollandiában 873 mm, és hazánk idei, 2022-es csapadéktérképe 2022. november 4-én (Itt mindig figyelhetitek az értékek változását):
Kép: http://www.metnet.hu
Készítettem nektek egy érdekes interjút Hans-szal, hogy kicsit megismerjétek őt is, mert minden gyönyörű kert érdekes tulajdonost rejt!
Ismerjétek meg Hans-ot!
Mi a foglalkozásod? Kertész vagy esetleg valami teljesen más a szakmád?
Ügyvéd a szakmám, eléggé eltér a kertészkedéstől. De mióta édesanyám megtanította nekem gyerekként, hogyan kell az egynyári növényeket vetni és gondozni, már tudtam, hogy kedvemre való a kertészkedés.
Felnőttként a “zöld karrieremet” egy erkélyen kezdtem. Aztán az első kertem 7×7 méteres volt, és itt már volt lehetőségem valóban kertészkedni. A fű szépen fokozatosan fogyatkozott és kicserélődött más növényekre.
Aztán rájöttem, hogy a kertészkedés válhatna a második karrieremmé. És ha lenne lehetőségem újrakezdeni az életemet, lehet azt választanám, hogy….
Mi motivált a mostani kerted kialakításánál?
11 évvel ezelőtt, olyan szerencsém volt, hogy sikerült vásárolnom egy mezőt, így kialakíthattam egy teljesen új kertet egészen a nulláról.
Sok könyvet olvastam el olyan kerttervezők tollából, akik a New Perennial Movement (Új Évelő Mozgalom) képviselői. Szokták ezt a nemzetközi berkekben “Holland hullámnak” (Dutch wave), “Német hullámnak” (German wave) is emlegetni, de a lényeg valójában az, hogy mindnek az a hitvallása, hogy a kert legyen érdekes és izgalmas minden évszakban, a növények struktúrája épp olyan fontos, mint a színek, és hogy a természet részeiként nincs szükségünk nagy mennyiségű műtrágyára, a vegyszerek használatát pedig jobb elkerülni.
De ekkor még nem jártam egyetlen ilyen kertben sem.
Miután megvettem a mezőt, ez megváltozott. Rengeteg kertet és parkot látogattam meg, melyeket olyan emberek terveztek, akik ennek a mozgalomnak voltak a tagjai. A kertek nagyon vonzottak, gondolkodásra késztettek, zavarba hoztak, és össze is kavarták a gondolataimat.
Nehéz volt összeilleszteni a látott kerteket azokkal a módszerekkel, amiket a kertészeti könyvekben olvastam.
De valahogy el kellett kezdenem. Elhatároztam, hogy évelő növények csoportjait fogom az előkertbe ültetni, és majd meglátom, hogy hogyan sikerül őket nevelnem, és bővítenem őket újabbakkal.
Ismerjétek meg Hans kertjét!
Hol található a kerted?
A kertem egy holland falu, Renswoude közelében található.
Mekkora kerted?
A kert most 7.000 m2, de folyamatosan bővítem.
Mennyi csapadék esik nálad? Használsz öntözőrendszert?
Az éves átlagos csapadékmennyiség 873 milliméter.
Általánosságban azt mondhatom, hogy nem öntözöm a kertet. A frissen ültetett, új növényeket az első és esetleg a második évben öntözöm, de utána maguknak kell boldogulniuk. Ezenkívül akkor szoktam még öntözni, ha nagyon száraz a nyár, és a növényeken látom, hogy elkezdik eldobni a leveleiket és a virágaikat a vízhiánytól.
Milyen a talaj nálad? Javítottad bármivel a talajt a kertedben?
Homokos, de nem javítottam a talajt a kertben. A következőket ajánlom inkább:
- Fogadd el a kerted talaját olyannak, amilyen!
Vásárolj olyan növényeket, amik alkalmasak a kerted adottságaihoz. Ha nagyon melegek vannak a kertedben, akkor olyan növényeket válassz, amik képesek elviselni a magas hőmérsékletet.
Ha neked is homokos talajod van, vásárolj olyan növényeket, amik nem igényelnek tápdús talajt és kedvelik a száraz körülményeket. Ha sokat esik az eső, akkor válassz olyanokat, amik a nedves környezetet szeretik. Ha árnyékos a kerted, akkor… de gondolom, már értitek, mire gondolok…
- Ne vásárolj rengeteg földet vagy műtrágyát a kertészeti áruházakban, mert csak a tulajdonost teszed gazdaggá, ugyanis ez nem lesz elég ahhoz, hogy megváltoztasd a kerted körülményeit. Ettől még egy száraz kert száraz marad, a nedves pedig nedves.
- Ne vásárolj áruházi növényeket!
Legtöbbjüket melegházakban nevelik ideális, avagy mesterséges körülmények között műtrágyákkal és rovarölőkkel kezelik őket. Amikor az áruházba kerülnek a legjobb formájukat hozzák, de mikor egy ilyen növényt a kertedbe ültetsz, akkor szembesülnie kell a való világ körülményeivel: direkt napsütés, szél, kevesebb tápanyag, mint amennyit a melegházban kapott. Ennek az lesz az eredménye, hogy a növény szenvedni kezd, és többet már nem lesz olyan szép. Emellett ha a rovarok esznek a leveleiből vagy gyűjtenek a nektárjából, a növényeken alkalmazott vegyszerek miatt megesik, hogy a rovarok megbetegszenek, terméketlenek lesznek, összezavarodnak és elvesztik a képességüket, hogy repülni tudjanak.
- Ehelyett vásárolj inkább biokertészetekben, ahol a növényeket természetes módszerekkel és körülmények között termesztik. Az így nevelt növények jobban fel vannak készítve arra, hogy a kertedben is jól teljesítsenek. Ugyan kevesebb virág lesz rajtuk, és kisebbek lesznek, de pont azt akarjuk, hogy a kertünkben fejlődjenek és virágozzanak. Sokkal csenevészebbek, mint a melegházi társaik, de sokkal jobban bírják a természetes körülményeket. Nyugodtan adhatunk nekik állati trágyát vagy bármilyen természetes alapú, szerves trágyát, de sose vigyük túlzásba.
Hans itt megjegyezte, hogy nem tudja, hogy vajon Magyarországon hogy áll a fenntartható dísznövény-termesztés, és kérte, hogy nyugodtan töröljem ki azt a részt a válaszából, ami nem így van nálunk. De én nagyon fontosnak tartom, hogy lássuk, nem csak annak kell bionak lennie, amit megeszünk, hanem annak is, amit az állatok megesznek. Remélem, hamarosan itthon is lesznek kifejezetten környezetbarát kertészetek. – Lilla
Az egészséges növényeknek nincs szükségük túl sok tápanyagra. Miután a füvek és az évelők jól begyökeresedtek a kertben, az éves visszavágás elég gondoskodás nekik. Nem kell eltávolítani a maradványokat, szépen lassan úgyis eltűnnek, lebomlanak.
Érdemes ebben a témában is könyveket olvasni, hogy pontosan hogyan működnek ezek a folyamatok a talajfelszín alatt, és hogyan működnek együtt a mikroorganizmusok a növényekkel.
(Ehhez a témához kapcsolódik a mikorrhiza gomba is, amiről már itt írtam korábban. – Lilla)
De ha nem is olvastok utána, akkor is fel fog tűnni az évek alatt, hogy az éves egyszeri visszavágástól egyre egészségesebb lesz a talaj.
A fákat és a bokrokat nem szoktam metszeni, mert számomra a természetes forma a legszebb, de aki szeretné egy bizonyos méreten tartani őket, megteheti.
Mikor vágtál bele a kert építésébe?
2012-ben kezdtem el építeni a kertet. Azokban az időkben tudtam, hogy az évelők nagyon fontosak, és hogy sok kertészet termeszti őket fenntartható (környezetbarát) módszerekkel. Azt is olvastam, hogy a növényeket lehet mixelni, összeültetni más növényekkel, de én a biztonságos ösvényen maradva, inkább 7 vagy több azonos évelőt ültettem egy csoportba.
A füvekről is olvastam, de eleinte azt figyeltem, hogy mások hogyan használják őket, mert amennyire lehetséges, szerettem volna elkerülni az ember alkotta, mesterséges látványt a kertben. Éppen ezért a kertemben nincs gyep, nincsenek formára nyírt növények és sövény sincs.
Persze olvastam és láttam is, hogy más kertészek azért alkalmaznak sövényeket, hogy megvédjék a kertet az erős szelektől.
Én megoldottam sövény nélkül, ami azt jelenti, hogy alacsonyabb növényeket használtam, amik elhajolhatnak a széltől, de nem igényelnek támasztékot. A szél kiszárítja a talaj felső rétegét, ami a gyökereket arra ösztönzi, hogy lefelé nőjenek. (Itt hozzá kell tennem, hogy ez a módszer egy sokkal csapadékosabb klímán működik jól. – Lilla)
A növények nem olyan dúsak, kisebb és kevesebb viráguk van, küzdenek és alkalmazkodnak.
Megtanultam, hogy az újonnan ültetett növények jobban teljesítenek, ha kapnak egy kis komposztot vagy trágyát az első és olykor a második évben is.
Minden tavasszal visszavágom az összes évelőmet, a maradványokat ott hagyom, és ez tökéletesen elég tápanyagot biztosít a továbbiakban mind a növényeknek és a földben élő organizmusoknak is. Pontosan úgy, ahogy a könyvekben olvastam. És működött is.
Szépen lassacskán elkezdtem betelepíteni a díszfüveket, a bokrokat és a fákat.
És megváltoztattam a látásmódom. Először viszonylag nagy csoportokat használtam, és lemásoltam a példákat a könyvekből, de amikor elkezdtem a füvekkel foglalkozni, megtanultam, hogy vannak füvek, amik jobban mutatnak egyedül, mint csoportban. És ez igaz bizonyos évelőkre, bokrokra és fákra is. Vannak olyan növények is, amik jól mutatnak vegyes összeültetésekben. De nem mind.
Olvassatok utána, és próbáljátok ki ti is a kertjeitekben! Idő kell hozzá, türelem, próbálkozás és elbukás, és meg kell ismernetek a kertetek adottságait is.
És szépen apránként egyre növekedik majd a tudásotok, legalábbis az én esetemben ez így történt.
Most hogyan alakítod vagy tervezed a kerted?
Manapság már nem gondolkodom szabályokon, hogy hova ültessem a növényeket. Nem használok tollat, papírt vagy számítógépet a tervezéshez.
Különböző időjárási körülmények között, különböző szögekből, közelről és távolról szemlélve a tájat, de mindenekelőtt a kertben töltött idő és a magamba szívott benyomások alapján érzem, hogy az egyes növények, hova illenek, hol mutatnak jól a kertben.
Minden új növénynek szüksége van időre, hogy beilleszkedjen és növekedjen. Nálam nincs nyomás vagy sietség, hogy már az első pillanattól teljesíteni kell.
Kanyargó utacskák vezetnek végig a kerten, amik oly szűkek, hogy a növények hozzád érnek, megsimítanak. De távolabbról nézve ezek a kis ösvények nem is látszanak, rejtve maradnak a látogatók szemei elől, ők csak a növényeket látják.
Van abszolút kedvenc növényed? Milyen szerepet töltenek be a különböző növények a kertedben?
Az a meglátásom, hogy minden a kombinációkról, összeültetésekről szól. Amikor kombinálod a növényeket egymással, ki kell hangsúlyoznod a különbségeket a magasságukban, formáikban, a növények számában, a színükben és méretükben. Fákat, bokrokat, évelőket és füveket kell összeültetni.
Mivel a fák és a bokrok sokkal dominánsabbak a többi növénynél, ezért ezekből sokkal kevesebbet kell használni.
Azt javasolom, hogy először érdemes létrehozni egy bázist, egy alapot (úgy nevezett mátrixot) alacsony füvekből, mint az özönfű (Sporobolus heterolepis), a nyúlfarkfű (Sesleria), a gyepes sédbúza (Deschampsia) vagy az alacsony fajtájú díszköles (Panicum).
Második lépésként ehhez az alaphoz kell hozzáadni az évelők egy olyan keverékét, melyek apró felhőszerű foltokat alkotnak a nem túl jellegzetes leveleikkel, virágaikkal, magtokjaikkal vagy bogyóikkal. Például ilyen a varfű (Knautia) vagy a Molospermum peloponnesiacum is.
A harmadik lépés az, hogy olyan évelőket adunk ehhez a mixhez, amik nagyban különböznek az eddigiektől. Ezeknek a növényeknek magasabbnak kell lenniük, vagy a formájuknak kell eltérnie a többitől, vagy élénkebb színű viráguk kell legyen, tulajdonképpen bármilyen olyan markáns tulajdonsággal kell rendelkezniük, ami különbözővé teszi őket. Azonban ezekből a karakteres növényekből nem szabad túl sokat használni, pont az a lényeg, hogy kitűnjenek a többi közül.
A következő lépés a magas füvek hozzáadása. Tavasszal ezek a füvek még kicsik és alacsonyak, nem különösebben vonják magukra a figyelmet. De amikor beköszönt az ősz, magasabbra nőnek, mint az évelők, megmutatják virágukat, magjaikat. Elegánsan lengedeznek a széllel, és csodásan ragyognak a felkelő és lenyugvó napsugaraiban. Gyönyörűen kombinálhatóak a kert növényeivel.
A legtöbb magas fű megtartja a szerkezetét télen is, ezért nem kell ilyenkor sem egy unalmas, lapos tájat néznünk, ráadásul nagyon sok rovar petéinek nyújtanak menedéket a téli hónapokban.
A fenti módszer nemcsak abban segít, hogy hogyan ültessük össze a növényeket, hanem abban is, hogy ezek a növények az időben, az évszakok múlásával is remekül működjenek.
Ha szerencsés az ember, akkor olyan klímán él, ahol négy évszak van. Élvezheti a tavaszt, amikor minden kezd kiemelkedni a földből, a növények apró leveleket fejlesztenek, és a kopasz ágakon megjelenő bimbókból virágok fakadnak. Ebben az évszakban minden apró változás és a friss hajtások üde zöldje boldogságot okoz.
Tavasz végére, nyár elejére a mátrix kezd látszani és az első virágok is megjelennek. Ez újabb dimenziót ad a kertnek, és meghozza az ember étvágyát az elkövetkező időszak rengeteg szépségéhez is.
Nyáron az évelők kiemelkednek a füvek mixéből és virágozni kezdenek. A kert ilyenkor a legszínpompásabb és a legélénkebb. Micsoda élvezet! De várj, mert még nincs vége!
Beköszönt az ősz a magas évelőkkel és füvekkel, amik tavasszal jelentéktelennek tűntek, de most átveszik az irányítást a kertben. Az évelők és a bokrok már nagyra nőttek a magas füvek között, erős a szerkezetük, talán már bogyók is vannak rajtuk, és ezek a látványos kontrasztot alkotnak az alacsonyabb füvek mátrixával.
És amikor már azt gondolnád, hogy ez a nagy végjáték, akkor a hőmérséklet lecsökken, a fák és a bokrok levelei, bogyói színesedni kezdenek, jönnek a tűzpiros, narancs és sárga színek! Mennyire feldobják a kertet, amikor kisüt a nap, és milyen szépségesen mozognak, amikor fúj a szél vagy éppen esik az eső.
Vedd észre, hogy az őszi, napfényes és ködös napok ellentéte milyen gyönyörű, vagy ahogy a sötét növénycsontvázakat körbeveszi a csend, és szürke leplet borít rájuk!
Tél végén, tavasz elején (február – március hónapokban) vissza kell vágni az összes évelő növényt és füvet. A levágott darabokat összeaprítva a talajon kell hagyni, mert ez fog táplálékul szolgálni a talaj élőlényeinek és a növényeinknek is. És mikor a talajt már befedik a visszavágott növények darabjai, a körforgás újra elindul azokkal a pici, kis zöld pontokkal, amik növekedésnek indulnak, kiemelkednek a talajból az elmúlt év maradványai közül.
Van kedvenc kertterveződ?
Jó néhány remek, nagy nevű kerttervező van. Piet Oudolf a legnagyobb. Richard Hansen, Cassian Schmidt és Dan Pearson nevét is muszáj megemlítenem. A kerten és az Instagramon keresztül volt alkalmam találkozni Christopher Buhr-rel, Torsten Mattschiess-szel és Jelle Grintjes-szel. És mennyit tanultam ezekből a beszélgetésekből!
Egy másik személy, akit még meg kell említsek, az Henk Gerritsen. Sosem volt lehetőségem találkozni vele személyesen, de az írásai olyan inspirálóak és viccesek, hogy folyamatosan olvasok, felfedezek és bővítem a tudásom.
És ne feledjük el azokat az embereket sem, akik termesztenek, szaporítanak és új növényeket mutatnak be: Karl Förster, Ernst Panels, Coen Jansen és Hans Kramer.
(Klassz lista, érdemes rákeresnie a nevekre azoknak, akik szeretnének elmélyedni a témában. – Lilla)
Mit tanácsolsz azoknak, akik olyan kertet szeretnének, amilyen a tied?
Ha valakinek tetszik ez a típusú kert, és úgy gondolja, hogy szeretne ilyet, akkor érdemes először pár négyzetméterrel kezdeni. Ültessen kis csoportokba (3,5,7 vagy 9 db) évelőket és füveket. Az ültetés után locsolni kell őket az első évben, és kaphatnak némi trágyát is.
Ha egy év elteltével még mindig tetszik, akkor eldöntheted, hogy haladsz tovább további kisebb csoportokkal vagy bátrabb mintázatokba, formákba is belefogsz. Például kibővítheted a meglévő területet újabb négyzetméterekkel, ahová nem csoportokat, hanem néhány növényt szoliterként ültetsz. Vagy határozottabb kontrasztot hozhatsz létre, ha átlátszó növényeket használsz, vagy akár az alacsonyabbak közé magas növényt teszel. Vagy éppenséggel egy nagyobb, felhőszerű fűcsoportba egy karakteres szerkezetű növényt ültetsz. A lehetőségek száma végtelen.
És szeretettel ajánlom Roy Diblik könyvét a folytatáshoz : The Know Maintenance Perennial Garden-t, illetve a Youtube csatornáját is érdemes követni.
Iratkozzatok fel Instagramra vagy egyéb közösségi média platformra. Figyeljétek és olvassátok, hogy mások hogyan kertészkednek, cseréljetek információt velük, tanuljatok tőlük!
Érezzétek magatokat a kertészkedő közösség részének!
Kövessétek Hansot!
Hans Gieszen Instagram fiókját érdemes követni!
Képgaléria Hans kertjéről tavaszból a télbe
Oszd meg, ha tetszett!
Likeold a Kerti kalauz facebook oldalát!
Ha szeretnél virágokról, kerttel kapcsolatos témákról beszélgetni másokkal, csatlakozz a Kerti kalauz zárt facebook csoportjához!
Tedd fel a kérdésed, segítünk, ha tudunk! 🙂
Az is szuper, ha megosztod a saját tapasztalatod, és segítesz vele másoknak!
Kapcsolódó cikkek
